• Tartalom

BK BH 1975/163

BK BH 1975/1631

1975.04.01.
Szigorított őrizet elrendelésének szempontjai [1974. évi 9. törvényerejű rendelet].
A jogtalan behatolással többszörösen visszaeső által elkövetett lopás bűntette és egyéb bűncselekmények miatt elítélt I. r. vádlottnak fegyházban letöltendő szigorított őrizetét rendelte el a bíróság.
Az 1974. évi 9. törvényerejű rendelet a különösen veszélyes visszaesők szigorított őrizetének ügyészi indítványra történő elrendelését négy feltételhez köti: azzal szemben kell elrendelni, akit – egyebek között – vagyon elleni szándékos bűncselekményért korábban már legalább háromszor – együttesen legkevesebb háromévi – szabadságvesztésre ítéltek, utolsó büntetésének kitöltésétől vagy annak végrehajthatósága megszűnésétől számított öt éven belül ismét elköveti a felsorolt – vagyon elleni stb. – bűncselekmények valamelyikét, és emiatt legalább egyévi szabadságvesztésre ítélik, az újabb bűncselekmény elkövetésekor huszadik életévét már betöltötte, és az elkövetett bűncselekmények körülményeiből, valamint az életmódjából megállapítható, hogy a Magyar Népköztársaság törvényes rendelkezéseivel következetesen szembehelyezkedik.
A vádlott esetében, amint az elsőfokú bíróság megállapította, és az ítéletéből kitűnik, ezek a feltételek fennállnak. E körben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokolása kiegészítéseként rámutat a következőkre.
A vádlott 26 elítélése közül 14 vagyon elleni bűncselekmény miatt történt.
Korábbi szabadságvesztés büntetései – még 1969. augusztus 12-től számítva is – együttesen meghaladják a három évet.
Utolsó szabadságvesztésének kitöltéséből 1973. október 6-án történt kiszabadulása után követte el jelen bűncselekményeit, tehát öt éven belül, s azok egy részét az 1974. évi 9. tvr. hatályba lépése után követte el, azokért halmazati büntetésül 3 évi és 10 hónapi szabadságvesztésre ítélték.
A vádlott ötvenkét esztendős.
Jelen bűncselekményei az irányadó tényállás szerint a következőek:
1. 1974. május 31-én vádlott-társával a sértett lakásába az ajtónak vasreszelővel történt befeszítése útján behatolva, onnan 2300 Ft-ot és 600 Ft értékű ágyneműt eltulajdonított.
2. 1974. július 26-án a sértett 1400 Ft-ot tartalmazó pénztárcájának zsebtolvajlás útján történő eltulajdonítását megkísérelte.
3. 1974. július 29-én vádlott-társait arra hívta fel, hogy az egyik presszóban szórakozó B. O. táskájában lévő pénzt szerezzék meg. Ennek érdekében vádlott-társát B. O.-val való kapcsolat kezdeményezésére biztatta, kioktatta őt a táska megszerzésének a módjára. A táska megszerzése után azt átadta B. J.-nek, aki azt hazavitte a közös lakásra, a benne lévő 250 Ft-ot kivette, míg a sértett személyi igazolványát megsemmisítette.
4. 1974. augusztus 3-án a Bizományi Áruházban a sértett zsebéből 400 Ft-ot, a sértett személyi igazolványát és vezetői igazolványát eltulajdonította. A pénzt elköltötte, az igazolványokat megsemmisítette.
A vádlott korábbi elítéltetéseinek alapja a 14 vagyon elleni bűncselekmény között több esetben zsebtolvajlás és más minősített lopás volt.
A vádlottnak a vagyon elleni bűncselekményfajták elkövetésében nagyobb fokú kitartására utal az, hogy korábban ugyanilyen cselekmények miatt már sok esetben elítélték. Hosszabb szabadságvesztés büntetéseket is többször kiállott, de életvitelében változás nem állott be. Szabadulását követően rövid idő múlva ismét elkövetett ugyanolyan bűncselekményeket. Létfenntartását így kívánta biztosítani.
Családi élete rendezetlen. Állandó munkát nem vállalt. Szabadulásait követően, ha munkaviszonyt létesített is, szinte pár nap múlva azt megszüntette, igazolatlanul mulasztott. Munkája ellen e rövid időtartamok alatt is sok kifogás merült fel, “megrovásban” is részesült, munkatársaival szemben durva, kötekedő magatartást tanúsított. Közveszélyes munkakerülés miatt korábban két esetben volt elítélve.
Egész életvitele, a bűnelkövetésben való állhatatosság, a korábbi nagyszámú, főként egyforma jellegű bűncselekmények elkövetése, az a körülmény, hogy előző hosszabb szabadságvesztéséből történt szabadulása után alig pár hónapra újabb lopási cselekményeket hajtott végre, illetve ilyeneket megkísérelt, a gátlástalanságot és a társadalomellenes beállítottságot jelzi. Ezek a tények arra utalnak, hogy a vádlott különösen veszélyes visszaeső bűnöző.
Mindezekből arra kell következtetni, hogy a kiszabott háromévi és tíz hónapi szabadságvesztés kitöltése után sem várható a vádlott megjavulása. Jellemének átalakításához, életvitelének jó irányú megváltozásához, a társadalomba beilleszkedéséhez, újabb bűncselekmény elkövetésétől való visszatartásához szükséges a szigorított őrizet. Ezért az elsőfokú bíróság törvényesen járt el, midőn azt elrendelte.
(Zalaegerszegi Megyei Bíróság Bf. 469/1974. sz.)
1

Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 4. számában.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére