BK BH 1975/170
BK BH 1975/1701
1975.04.01.
Az ügyész a tartalmánál fogva perújításra irányuló minden kérelmet a bírósághoz köteles továbbítani a perújítás megengedhetősége kérdésében való döntés végett [1973. évi I. törvény (Be.) 279. § (1) és (2) bek.].
A járásbíróság tárgyalás mellőzésével hozott jogerőre emelkedett végzésével a terhelttel szemben gondatlanul elkövetett közlekedési vétség miatt 2000 forint pénzbüntetést szabott ki.
A megállapított tényállás szerint a terhelt tehergépkocsival egy személygépkocsit figyelmetlenül és úgy előzött, hogy későn észlelte az út szélén kerékpárját toló sértettet, akit emiatt elütött és ezáltal 8 napon belül gyógyuló hámhorzsolásokat, zúzott sérüléseket, továbbá agyrázkódást okozott. A sértettet három hónap múlva kórházba szállították, ahol koponyaűri vérzés, nyomásfokozódás, agyi beékelődés, légzésbénulás miatt néhány órán belül meghalt. Nem volt bizonyossággal megállapítható, hogy a sértett halálát a terhelt által vezetett tehergépkocsival hónapokkal korábban történt elütés okozta.
Az elhalt sértett felesége, jogi képviselője útján, a jogerős bírósági határozat ellen perújítási kérelmet terjesztett elő. Ennek indokolása szerint a sértett halála és a terhelt által előidézett baleset között az okozati összefüggés a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható; ezért a terhelt cselekménye súlyosabb bűncselekményt, az 1961. évi V. törvény (Btk.) 194. §-ának (1) bekezdésébe ütköző halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntettét valósítja meg és így súlyosabb büntetés kiszabása indokolt.
A megyei bíróság a sértett özvegye által benyújtott perújítási kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint nem hoztak fel olyan új bizonyítékot, amely a terhelt cselekménye és a sértett halála közötti okozati összefüggést kétségtelenül alátámasztaná. Ehhez képest, a Be. 276. §-a (1) bekezdésének a) pontjára figyelemmel, nem lehet valószínűsíteni, hogy a terhelt bűnösségét olyan bűncselekményben kellene megállapítani, amely a korábbinál lényegesen súlyosabb büntetés kiszabását indokolná [Be. 279. § (2) bek.].
A perújítási kérelmet elutasító végzés ellen a sértett özvegye, jogi képviselője útján, a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt. A fellebbezés indokai megismétlik a perújítási kérelemben előadott álláspontot azzal, hogy a még tisztázatlan ténykörülmények felderítése céljából perújítási nyomozást kellene elrendelni.
E fellebbezést elbírálva, a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság perújítási kérelmet elutasító végzését – érdemi vizsgálat nélkül – hatályon kívül helyezte, és arra utasította a megyei bíróságot, hogy a sértett özvegyének kérelmét az iratokkal együtt további intézkedés végett az ügyészhez tegye át. A Legfelsőbb Bíróság végzésének indokolásában arra mutatott rá, hogy az adott esetben a kérelem a sértett özvegyétől, tehát nem a Be. 277. §-ának (2) bekezdésében perújításra jogosítottak valamelyikétől származik. Minthogy pedig a bíróság hatáskörébe csupán a törvényben feljogosítottak által előterjesztett perújítási kérelmek elbírálása tartozik, a bíróság nem is bocsátkozhat a nem jogosult részéről beadott kérelem elbírálásába, hanem azt az iratokkal együtt az ügyészhez kell áttenni. A nem jogosult beadványát csak perújítási indítvány benyújtása iránti kérelemnek lehet tekinteni, ennek tárgyában pedig az ügyésznek kell állást foglalnia.
A Legfelsőbb Bíróság végzése ellen benyújtott törvényességi óvást az Elnökségi Tanács alaposnak találta.
A Be. 278. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a perújítási kérelmet az ügyésznél kell benyújtani, aki azt nyilatkozatával együtt az illetékes másodfokú bírósághoz küldi meg. Az ügyész a perújítási indítványát ugyancsak a bíróságnál terjeszti elő. A törvény egyértelmű rendelkezése szerint tehát az ügyész a nála beadott perújítási kérelmet arra tekintet nélkül köteles a bírósághoz továbbítani, hogy az a törvényben írt perújítási okokra [Be. 276. § (1) bek.] van-e alapítva, avagy az egyéb törvényi feltételeknek [Be. 276. § (2) bek., 277. §] – érdemi vagy formai szempontból, egészben vagy részben – megfelel-e. A bírósághoz való megküldés kötelező szabálya alól a törvény arra az esetre sem tesz kivételt, ha a perújítási kérelmet nem a Be. 277. §-ának (2) bekezdésében írt jogosultak valamelyike terjesztette elő.
A perújítási kérelemmel kapcsolatban tehát az ügyésznek csak annyi teendője van, hogy: a) a perújítási kérelmet nyilatkozatával együtt a bíróságnak megküldi; b) ezt megelőzően az esetleg szükségesnek mutatkozó nyomozást elrendeli [Be. 278. § (2) bek.]. Egyéb eljárási cselekmények elvégzését, így különösen a perújítási kérelem alaposságának bármely okból való megítélését a törvény nem utalja az ügyész jogkörébe. A törvény az ügyésznek, akinél a perújítási kérelmet elő kell terjeszteni, a Be. 247. §-ának (1) bekezdésében foglalthoz hasonló jogkört sem biztosít (a nem jogosulttól származó fellebbezés elutasítása már az elsőfokú bíróság részéről, amelynél a fellebbezést bejelentették). Következésképpen a perújításra irányuló, de nem jogosulttól származó kérelmet – minthogy az is: perújítási kérelem – az ügyész nem utasíthatja el, avagy nem intézheti el bármi más módon, hanem azt a bírósághoz kell továbbítania [vö. a Be. 278. §-ához fűzött miniszteri indokolás 1. pontjával].
A perújításra jogosult vagy nem jogosult személy megállapítása egyes esetekben egyébként is további, olykor bonyolult értékelő tevékenységet igényel. Így adott esetekben pl. vizsgálni kell, hogy a perújítással élő védő rendelkezik-e meghatalmazással [figyelemmel a Be. 50. §-ára]; vagy hogy a védő a perújításra annál fogva nem jogosulatlan-e, mert a terhelt tilalma ellenére kért perújítást [Be. 277. § (2) bek. b) pont]; vagy hogy a kérelmet előterjesztő hozzátartozó a perújításra jogosult rokonok közé tartozik-e [Be. 277. § (2) bek. c) pont] stb. Viszont minden elvi alapot nélkülözne az olyan jogmagyarázat, amely a perújításra “nyilvánvalóan” nem jogosult, illetőleg “egyébként” nem jogosult személyek között különböztetne, és eszerint kötelezné vagy nem kötelezné az ügyészt a perújításra irányuló kérelemnek a bírósághoz való megküldésére.
Mindezekből következik, hogy az ügyész tartalmánál fogva perújításra irányuló minden kérelmet köteles a bírósághoz továbbítani a perújítás megengedhetősége kérdésében való döntés végett [Be. 279. § (1) és (2) bek.]. Abban a kérdésben ugyanis, hogy megvannak-e a törvényben írt, akár érdemi, akár formai feltételek valamely jogerős bírósági határozat perújítással való megtámadására, azaz hogy a perújítási kérelem (vagy indítvány) alapos-e, s ehhez képest a perújítást el kell-e rendelni vagy sem: csakis a bíróság foglalhat állást. Ez a jogi szabályozás és az ezzel összhangban levő fenti jogértelmezés felel meg a jogerős bírósági határozatokhoz fűződő következményeknek [vö. id. min. ind.].
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság törvénysértéssel helyezte hatályon kívül a megyei bíróság perújítási kérelmet elutasító végzését azzal, hogy az összes iratokat az ügyészhez kell áttenni. Ehelyett a megyei bíróság végzését, a sértett özvegye által bejelentett fellebbezés alaptalansága folytán, helyben kellett volna hagyni [Be. 259. § (1) bek., 268., 269. §].
A Legfelsőbb Bíróságnak azonban végzésének indokolásában rá kellett volna mutatnia arra, hogy a perújítási kérelem alaptalanságának s így elutasításának oka nem az, hogy az nem volt a Be. 276. §-ának (1) és (2) bekezdésében írt okokra alapítva, hanem az, hogy nem a terhelt terhére irányuló perújítás kezdeményezésére jogosulttól származott.
Az Elnökségi Tanács irányításul rámutat arra, hogy amennyiben a bíróság úgy találja, hogy a nem jogosulttól származó perújítási kérelem [Be. 277. § (2) bek.] olyan adatokat tartalmaz, amelyek alapján perújítást lehet indítványozni, erről a Be. 277. §-ának (1) bekezdése értelmében az illetékes ügyészt értesítenie kell.
Mindezekre tekintettel az Elnökségi Tanács – az alapos törvényességi óvás folytán – a Legfelsőbb Bíróság végzésének a kifejtettekben megnyilvánuló törvénysértő voltát megállapította [Be. 290. § (1) bek.].
(Legf. Bír. Eln. Tan. B. törv. 48/1975. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 4. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás