PK BH 1975/178
PK BH 1975/1781
1975.04.01.
Nem minősíthető jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak a közös lakásból való távozásra kötelezett az a volt házastárs, aki olyan magatartást tanúsított, amely idegen bérlőtársak esetén is alapot adott volna a bérlőtársi jogviszony megszüntetésére és a távozásra kötelezett bérlőtársnak rosszhiszemű lakáshasználóvá való minősítésére [1/1971. (II. 8.) Kormány rendelet 97. §, 99-100. §, 125. §; 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet 90. §].
A bíróság a peres felek házasságát felbontotta. A szoba-konyhás volt közös lakás kizárólagos használójául a felperest jelölte ki, az alperest arra kötelezte, hogy a lakásból 30 napon belül költözzék ki. Megállapította, hogy az alperes jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó, aki hasonló minőségű lakásra tarthat igényt.
Az ítélet indokolása szerint a peres felek házassága azért romlott meg, mert az alperes idegen nőkkel létesített nemi kapcsolatot, a házasság fennállása alatt házasságon kívül gyermeke született. Ezenkívül italozó életmódot folytatott, továbbá a felperest és kisebbik gyermekét becsületsértő kifejezésekkel illette. A járásbíróság arra a megállapításra jutott, hogy az alperesnek az a magatartása, hogy rászokott az italozásra és idegen nőkkel tartott fenn kapcsolatot, valamint hogy az ital hatására meg nem engedhető durva, goromba magatartást tanúsított családjával szemben, volt elsősorban az oka a házasság megromlásának. A kihallgatott tanúk egyöntetű vallomása szerint az alperes durva, goromba, összeférhetetlen, tettleges magatartást tanúsít, s ezért vele a közös lakásban történő együttélés úgyszólván lehetetlen.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletnek az alperest jóhiszemű jogcím nélkül lakó személynek minősítő és az alperesnek hasonló elhelyezésre való jogosultságát megállapító rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Legfelsőbb Bíróság már több döntésében rámutatott arra, hogy a bérlőtársi jogviszonynak az 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (R.) 99-100. §-ai alapján bírósági ítélettel történő megszüntetése esetén a lakásban jogcím nélkül bennmaradó volt házastárs nem minősül a körülményekre tekintet nélkül rosszhiszeműnek akkor sem, ha a házasság megromlását ő okozta. Rosszhiszeműnek minősül azonban akkor, ha van olyan többlettényállás (feltűnően durva, botrányos viselkedés, tettlegesség, rettegésben tartás stb.), amely indokolná egyéb körülmények között is az R. 97. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a bérlőtársi jognak a megszüntetését. Ez a többlettényállás tehát általában olyan ok, amely alapul szolgálhat idegen bérlőtársak esetén is a bérlőtársi jogviszony megszüntetésére és a távozásra kötelezett bérlőtárs jogcím nélküli lakáshasználatának rosszhiszeművé minősítésére.
A per adatai alapján megállapítható, hogy az alperes a házasság fennállása alatt – amellett, hogy állandó jelleggel idegen nőkkel tartott fenn nemi kapcsolatot – rendszeresen italozott és ilyenkor durván, gorombán, botrányt okozó módon bánt a családjával. A felperes több alkalommal is arra kényszerült, hogy átmenetileg a lakást gyermekeivel együtt elhagyja, onnan ugyanis az alperes seprűvel kiverte, gyermekére pedig baltával támadt.
Az elsőfokú bíróság is megállapította: a házasság felbontására az szolgáltatott okot, hogy az alperes italos állapotban a feleségével szemben durva és goromba magatartást tanúsított, ennek a következményeit azonban a lakáshasználat rendezésével kapcsolatban nem vonta le, amikor azt állapította meg, hogy az alperes jogcím nélküli jóhiszemű lakáshasználó és megfelelő elhelyezésre tarthat igényt. Az alperes magatartása a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint alapul szolgál a jogcím nélküli lakáshasználat rosszhiszeműségének megállapítására, mert megvalósítja az R. 97. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott okot.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének azt a rendelkezését, amellyel megállapította, hogy az alperes jogcím nélküli jóhiszemű lakáshasználó és hasonló minőségű lakásra tarthat igényt, hatályon kívül helyezte, és mivel a bíróság az alperes bérlőtársi jogviszonyát a neki felróható fentebb körvonalazott okból szüntette meg, az alperest az 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet (Vhr.) 90. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján, valamint az R. 125. §-ára tekintettel rosszhiszemű, jogcím nélkül lakó személynek minősítette azzal, hogy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
(Legf. Bír. P. törv. II. 20 397/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 4. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás