GK BH 1975/189
GK BH 1975/1891
1975.04.01.
Bírósági úton nincs helye a szerződés teljesítési határideje módosításának “lényeges jogos érdek sérelme” címén abban az esetben, ha a teljesítési határidő megtartását mind a megrendelő, mind a vállalkozó magatartása akadályozza [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 241. §; GKT 82/1973. sz.].
A szerződés értelmében egy ABC-áruház kivitelezési határideje 1973. október 31. volt. A felperes kivitelező 1973. október 30-án kelt keresetében a Ptk. 241. §-a alapján a határidőnek 1974. május 31-re való módosítását kérte. Keresetét arra alapította, hogy az alperes megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagok nem voltak megfelelőek, és az alperes tervváltoztatásokat is elrendelt s ezzel a szerződés szerinti határidő megtartását lehetetlenné tette.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, mivel a Ptk. 241. §-a alapján szerződésmódosításnak bírósági úton többek között az a feltétele, hogy a szerződést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik kikötése a módosítást kérő fél lényeges jogos érdekét sérti. Ez a feltétel pedig jelen esetben hiányzik. Vitatta, hogy a felperes által felhozott körülmények késedelmet okoznak.
Az elsőfokú bíróság a felek kérelmére szakértői bizonyítást rendelt el arra vonatkozóan, hogy a létesítmény kivitelezésénél milyen mérvű késedelem és melyik fél tevékenysége miatt következett be, továbbá hogy a megvalósítás milyen elhúzódása várható.
A szakértő véleménye szerint a tervnek megfelelő sarokoszlopok csak 1973. június 30-ra készültek el, a REFA válaszelemek július 30. után érkeztek és javításra szorultak, a fémszerkezeteket, lakatosmunkákat sok esetben javítani kellett, a portálok terv szerinti üvegezésétől el kellett térni, a tetőpanelek alkalmazásának feltételei csak 1973. szeptember 22-én tisztázódtak. Azt is kifejtette, hogy a felperes nagyobb létszámmal és kellő munkaszervezéssel jobb készültségi fokot érhetett volna el, ez azonban nem kizárólag a felperes mulasztásának következménye. A más kivitelező által kezdett és a felperes által kivitelezésre átvett építkezés menetében számtalan egyéb körülmény, de túlsúlyban az alperes szerkezetszállítási késedelme és tervmódosításai játszottak döntő szerepet. A létesítmény befejezését a helyszíni szemle során megállapított készültségi fokra figyelemmel és a kivitelezőnél tapasztalható átlagos, közepes intenzitásra tekintettel tetőszigetelés nélkül 1974. április 30., a tetőszigeteléssel május 31. napjára találta lehetségesnek.
Az alperes a szakértői véleményre észrevételt tett, fenntartotta a bírói úton való szerződésmódosítás kizártságára vonatkozó álláspontját, tagadta hogy a sarokoszlopokat a szakértő által közölt június 30-i időpontban bocsátotta volna a felperes rendelkezésére. Állítása szerint május 16-án már teljesített. A REFA válaszelemek helyszínre szállításának kötelezettsége az 1972. október 3-i megállapodás szerint a felperest terhelte; a késői szállítás tehát a felperes érdekkörében merült fel; a fémszerkezetekre vonatkozóan pedig a felperesnek a terv felülvizsgálata során elő kellett volna terjesztenie a kifogásait. Tagadta, hogy a tetőszigetelés módozatai a szakértő által közölt időpontban oldódtak volna meg.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, a befejezési határidőt 1974. április 30. és május 31. időpontra módosította. Az indokolás szerint nem helytálló az alperesnek az az álláspontja, hogy a Ptk. 241. §-ában meghatározott feltételek nem álltak fenn, mivel a várható kötbérigény miatt az október 31-i határidő fenntartása sértené a felperes érdekét, minthogy a határidő módosítása az alperes érdekkörében felmerült okokra vezethető vissza.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Ebben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását és költségekben történő marasztalását kérte. Előadása szerint a Ptk. 241. §-ának alkalmazása szempontjából nem tekinthető jogos érdeknek a várható kötbérfizetési kötelezettség elhárítása. A szakértő nem vizsgálta tételesen, hogy a felperes által átadott anyagok valóban hiányoztak-e.
A felperes ellenkérelmében az elsőfokú eljárásban megállapított tényállás alapján az ítélet helyben hagyását kérte, mivel az alperesnek felróható késedelméből származó és a szerződésmódosítás hiányában bekövetkező kötbérfizetési kötelezettség elegendő jogi érdek a szerződés módosítására.
A fellebbezés alapos.
A GKT 82/1973. számú állásfoglalás kimondja, hogy a bíróság a szocialista szervezetek egymás közötti szerződéseit a Ptk. 241. §-ának feltételei mellett szerződéskötési kötelezettség és alávetés hiányában is módosíthatja. A Ptk. 241. §-a alkalmazásának szempontjából tartós jellegűnek minősül az a szállítási vagy vállalkozási szerződés is, amelynek teljesítése a felek magatartását egymás iránt hosszabb időre megszabja, még akkor is, ha a teljesítés végeredményben egyetlen aktussal megy végbe. A konkrét esetben ilyen tartós jellegű kapcsolatról van szó, amelyben mind a felperesnek, mindpedig az alperesnek sorozatosan különböző szolgáltatással, illetve tevékenységgel együtt kell működnie.
A Ptk. 241. §-a alkalmazásának további feltétele, hogy a szerződéskötést követően beállott körülmény következzék be.
A jelen esetben a felperes által felhozott körülmények a szerződéskötést követően állottak be.
A Ptk. 241. §-a alkalmazásának harmadik feltétele a lényeges jogos érdek sérelme. Ez utóbbinak maradéktalan fennállását a konkrét esetben nem lehetett megállapítani, különösen a szerződéskötést követően beállott körülményekkel való összefüggésükkel kapcsolatban. A szakértő által feltárt tények alapot adnak annak megállapítására, hogy egyrészről valóban van olyan akadályoztatás, amely a megrendelő részéről merült fel, ugyanakkor azonban olyan körülmények is a határidő elmulasztására vezettek, amelyek a kivitelezőnél jelentkeznek. A szakértő szerint “…a felperes nagyobb létszámmal és munkaszervezéssel, jobb készültségi fokot érhetett volna el a kivitelezéssel, ez azonban éppen a fentiekben részletezettek miatt nem kizárólagosan a felperesi mulasztásra vezethető vissza”. Ebből a szakértői megállapításból egyértelműen következik, hogy az 1973. október 31-i határidő elmulasztásában a felperes is közrehatott. Ezt a körülményt pedig nem lehet értékelés nélkül hagyni.
A továbbiakban arra is figyelemmel kell lenni, hogy a szakértő a javasolt új határidő megállapításánál a már bekövetkezett körülményeket – közöttük a felperes tevékenységére visszavezethető késedelmi okokat is – figyelembe vette, s így tett javaslatot a lehetséges és reális határidő megállapítására.
Az 1973. október 31-i határidő elmulasztása a kifejtettek szerint mindkét fél oldalán felmerült okokra vezethető vissza, így az 1974. április 30-i és május 31-i határidő megállapítása nem indokolt, mivel a kivitelező mulasztásait figyelmen kívül hagyja. A szerződést azonban nem helyes úgy módosítani, hogy a bíróság a reálisnál rövidebb határidőt állapítson meg attól függően, hogy a késedelemben melyik fél, milyen arányban hatott közre. Ezért nem lehetett volna a felperes keresetének helyt adni. A felek magatartását és azok következményeit a bíróság egy esetleges szerződésszegés miatt indított perben bírálhatja el. Ez a felperes jogos érdekeit nem sérti, mert a szerződésszegés miatt keletkező perben egyrészt vétlenség címén, másrészt az építtető által okozott késedelem alapján kimentheti magát.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Gf. VI. 30 307/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 4. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás