GK BH 1975/196
GK BH 1975/1961
1975.04.01.
Fellebbezési határidő lejárta szempontjából a szabad szombat nem tekinthető munkaszüneti napnak [1952. évi III. törvény (Pp.) 103. § (4) bek., 234. § (1) bek.; 1967. évi II. törvény (Mt.) 41. § (2) bek.; 34/1967. (X. 8.) Kormány rendelet (Mt. V.) 48. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság 1973. november 16-án meghozott, kihirdetett és kézbesített ítélete ellen a felperes által 1973. december 3-án benyújtott fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 234. §-ának (1) bekezdése, 237. §-a, illetve 240. §-ának (1) bekezdése alapján elkésettség miatt elutasította.
A felperes igazolási kérelmében nem vonta kétségbe, hogy a 15 napos fellebbezési határidő december 1-én járt le, de mivel ez a nap szombati napra esett és mivel ez a vállalatnál szabad szombat, ezt a napot munkaszüneti napnak kell tekinteni. Előadása szerint a Pp. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra nézve, hogy munkaszüneti nap csak a vasárnap vagy általában az ünnepnapok. A felperes álláspontja szerint a szabad szombat is ilyen napnak tekinthető, ezért a Pp. 103. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a fellebbezési határidő a december 1-jét követő munkanapon, tehát december 3-án járt le, s ennélfogva a fellebbezés benyújtásával nem késett el.
Az igazolási kérelem nem alapos.
A Pp. – a felperes által is idézett – 103. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.
A jogszabály munkaszüneti napot említ. Munkaszüneti napnak a Munka Törvénykönyve (Mt.) 41. §-ának (2) bekezdése szerint a minisztertanács által meghatározott nap tekintendő. A Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet (Mt. V.) 48. §-ának (1) bekezdése határozza meg a munkaszüneti napokat. Ezek között az ún. szabad szombat (helyesen: szabadnap) nem szerepel.
A munkaidőkereten belül a munkaidő beosztásának feltételeit, korlátait és módját az Mt. 39. §-ának (1) bekezdése szerint a kollektív szerződés szabályozza. Ennek alapján lehet helye a vállalatoknál hetente vagy kéthetente szabadnap engedélyezésének. Mivel e szabadnapot a heti pihenőnaphoz való kapcsolhatás érdekében általában a szombati napban szokták meghatározni, alakult ki a szabadnapnak szabad szombatként való elnevezése. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a szabadnapnak feltétlenül szombatnak kell lennie.
A polgári perrendtartásban a határidő-számítást félreérthetetlen és meghatározott ismérvek alapján lehet csak kétséget kizáróan szabályozni, ezért a 103. § (4) bekezdése kizárólag a munkaszüneti napot határozza meg olyan napként, amely helyett – ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik – az e napot követő legközelebbi munkanap tekintendő a határidő utolsó napjának. Minthogy a törvény (Pp.) csak a jogszabály által megállapított munkaszüneti nap határidőt meghosszabbító hatását szabályozza, viszont a szabadnap vállalati elhatározástól függ, tehát nem általános érvényű és fixen meghatározható kategória, a felperes igazolási kérelmében a törvényes előfeltételek hiányában kellő alap nélkül hivatkozik arra, hogy a fellebbezési határidőt nem késte le. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az igazolási kérelmet a Pp. 388. §-a alapján elutasította.
(Legf. Bír. Gf. IV. 31 429/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 4. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás