MK BH 1975/200
MK BH 1975/2001
1975.04.01.
A lakbér-hozzájárulás csökkentése szempontjából az átlagkereset megállapításánál a keresetnövelő juttatások közül azok a jutalmak vannak kizárva, amelyeket a dolgozó a vezető mérlegelése alapján, nem pedig külön megállapodás, kollektív szerződés vagy jogszabály rendelkezése alapján kap [4/1971. (II. 8.) Kormány rendelet 8. §; 3/1971. (II. 8.) PM–ÉVM rendelet 13. § (1), (3) bek.; 307/1971. PM III. sz. közlemény 13/e pont].
A felperes az alperes alkalmazásában áll, számlaellenőr. Az alperes 1973. január 1-jétől kezdődően a felperes részére havonta térítendő 106 Ft lakbér-hozzájárulást 52 Ft-tal csökkentette. A csökkentés alapja az volt, hogy 1972. évben a felperes 100 Ft fizetésemelést, valamint novemberben 800 Ft, decemberben pedig 500 Ft jutalmat kapott. Az alperes ennek megfelelően számította ki az átlagkeresetet és a havi 208 Ft fizetésemelés 25%-ának megfelelő összeggel a felperes lakbér-hozzájárulását csökkentette.
A felperes panaszát, melyben a jutalomnak a lakbér-hozzájárulás szempontjából való figyelembe vételét sérelmezte, a munkaügyi döntőbizottság elutasította.
A felperes az elutasító határozat ellen – annak megváltoztatása érdekében – keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Ebben vitatta, hogy az 1972. évben kapott jutalmak a lakbér-hozzájárulás csökkentésénél figyelembe vehetők lennének. Arra hivatkozott, hogy a kifizetés egyszeri jutalomnak minősül, így az átlagkereset kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság álláspontja szerint, figyelembe véve a 307/1971. PM III. számú közlemény 13. pontját, a lakbér-hozzájárulás csökkentése szempontjából a felperesnek adott kétszeri jutalom az átlagkeresetbe beszámít, mert a jogalkotó csak valamely kiemelkedő munkateljesítménnyel járó elismerés kapcsán kifizetett pénzbeni juttatást tekintette egyszeri jutalomnak. A felperes jutalmazása a rendes évi jutalmazás során történt, emiatt nem tekinthető egyszeri jutalomnak.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A lakbér-hozzájárulásról szóló 4/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 8. §-a szerint a kereső részére megállapított lakbér-hozzájárulást minden év január 1. napjától kezdődően a naptári évenként számított évi kereset figyelembevételével számított havi keresetnövekedés 25%-ával csökkenteni kell.
A 3/1971. (II. 8.) PM–ÉVM együttes rendelet (Vhr.) 13. §-ának (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a munkáltatóval fennálló munkaviszony alapján az összehasonlított időszakokban ténylegesen kifizetett, s a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjának megállapításánál alapul szolgáló munkabérként számításba vehető bruttó juttatások közül a kereset kiszámításánál figyelembe kell venni a kereső részére a bérköltség, illetőleg a béralap terhére fizetett munkabért, szövetkezeti tagoknál a munkadíjat, továbbá a részesedési alap terhére fizetett prémiumot, a célprémiumot, a céljutalmat és a nyereségprémiumot. E § (3) bekezdése azonban kizárja, hogy – többek között – a kereset összegének kiszámításánál az egyszeri jutalmakat figyelembe vegyék, tekintet nélkül arra, hogy azokat a béralap, a bérköltség, a részesedési alap, a jutalmazási alap vagy keret terhére folyósították.
E jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy a jogalkotó a lakbér-hozzájárulás csökkentése szempontjából az átlagkereset kiszámításánál azokat a jutalmakat kívánta kizárni a keresetnövelő juttatások közül, amelyeket a dolgozó a vezető mérlegelése alapján, nem pedig külön megállapodás, kollektív szerződés vagy jogszabályi rendelkezés alapján kap, – tehát kikényszerítésére a 9/1967. (X. 8.) MüM rendelet 1. §-ának (3) bekezdése értelmében munkaügyi vitát nem indíthat.
Az említett 3/1971. (II. 8.) PM–ÉVM együttes rendelet végrehajtásával kapcsolatban kiadott 307/1971. PM III. sz. közlemény is ennek megfelelő jogmagyarázatot ad. A közleménynek a Vhr. 13. §-a (3) bekezdésének b) pontját értelmező 13/e pontja szerint egyszeri jutalom a kitüntetéssel, miniszteri dicsérettel stb. összefüggően kifizetett jutalom, a vállalat, hivatal által kiváló dolgozójának, a munkaverseny helyezettjeinek, továbbá a más szervvel munkaviszonyban álló, de rendszeresen a vállalatnál, hivatalnál foglalkoztatott dolgozóknak és a törzsgárdatagságért adott jutalom is. Ez a felsorolás nem tekinthető kimerítőnek, de az olyan jutalmat tekinti egyszerinek, amelyet a dolgozó kiemelkedő munkateljesítményéért vagy hosszabb vállalati munkaviszonyára tekintettel kapott. E jutalmak kifizetésének nem feltétele valamely előre meghatározott teljesítmény elérése, hanem általában a jó munkavégzés, illetve a vállalathoz való hűség. Ebből az is következik, hogy a jutalom jogcíme dönti el az átlagkeresetbe való beszámíthatóság kérdését, nem pedig az éven belüli jutalmazás eseteinek a száma.
A periratokból megállapíthatóan a felperes 1972. évben a jutalmakat jó munkájának elismeréséül kapta, nem pedig meghatározott cél vagy teljesítmény eléréséért. A jogszabályt helyesen értelmezve e jutalmak egyszerinek tekintendők, annak ellenére, hogy a felperes két alkalommal kapta meg az 1300 Ft-ot. A munkaügyi bíróság akkor járt volna el helyesen, ha megállapítja, hogy a felperes jutalmai a lakbér-hozzájárulás csökkentése szempontjából nem vehetők figyelembe az átlagkereset kiszámításánál, és a döntőbizottság határozatának megváltoztatásával a lakbér-hozzájárulás csökkentésének ősszegét 25 Ft-ban határozza meg. A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes állásfoglalása törvénysértő.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét – a 1952. évi III. törvény (Pp.) 274. §-ának (3) bekezdése alapján – hatályon kívül helyezte, a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta és a panasznak helyt adva úgy rendelkezett, hogy a felperesnek járó lakbér-hozzájárulás számításánál az 1972-ben kapott, összesen 1300 Ft-ot figyelmen kívül kell hagyni. Ennélfogva a felperesnek járó lakbér-hozzájárulás összege 1973. január 1. napjától – a havi 100 Ft fizetésemelésre tekintettel – csak 25 Ft-tal csökkenthető.
(Legf. Bír. M. törv. I. 10 188/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 4. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás