BK BH 1975/210
BK BH 1975/2101
1975.05.01.
Többek által elkövetett garázdaság bűntette nem állapítható meg, ha a cselekmény családi összejövetelen hívatlanul megjelent s ott garázda módon fellépő személy megfékezését és eltávolítását célozta, még akkor sem, ha az ilyen személy magatartásán felháborodó terheltek a védekezésnek nem a legcélszerűbb módját választották [1961. évi V. törvény (Btk.) 219. § (2) bek.].
A megyei bíróság többek által elkövetett garázdaság bűntette miatt K. Sándor terheltet 4 hónapi, K. Károly terheltet 6 hónapi, K. Istvánné terheltet 3 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bűnösség alapjául szolgáló tényállás lényege a következő.
R. Antal feleségének a testvére, K. Károly lakásán gyermekének keresztelése alkalmából családi ünnepséget tartott. Az ünnepségen részt vett testvére, K. Sándor és anyja, K. Istvánné terhelt is.
R. Antalt – K. Sándor sógorát – és feleségét nem hívták meg, mivel velük haragos viszonyban voltak.
R. Antal ugyanezen a napon délelőtt italozott, majd lakására érve lefeküdt. Amikor délután felébredt és fiától megtudta, hogy felesége elment a keresztelőre, ittas és indulatos állapotában utána indult. A lakásban nyitott zsebkéssel a kezében jelent meg, miközben fenyegetően a házigazda után érdeklődött.
K. Sándor az eseményeket észlelve, sógorát távozásra hívta fel. Mivel nevezett erre nem volt hajlandó, kivette a kezéből a zsebkést, majd igyekezett őt a lakásból kitolni. Az udvaron R. Antal K. Sándort pofon ütötte, aki őt még ekkor is békésen hazatérésre kérte. R. Antal azonban távozás helyett ismét pofon ütötte K. Sándort, aki most már az ütést viszonozta.
R. Antal ezt követően megragadott egy 1,5 méter hosszú meszelőnyelet, hogy azzal K. Sándort megüsse. K. Istvánné és K. Károly terheltek ezt látva, ugyancsak beleavatkoztak az eseményekbe, R. Antaltól elvették a meszelőnyelet, majd ezt követően a terheltek között általános dulakodás támadt. Ennek során R. Antal a felkapott kerékpárvázzal K. Sándorné felé akart ütni. K. Károlyt ezt észlelve, a kezében levő karóval ki akarta ütni R. Antal kezéből a kerékpárvázat. Az ütés azonban R. Antal homlokát érte, aki ennek eredményeként egy repesztett bőrsérülést szenvedett. A sérülés, a fellépő szövődmény és gennyesedés miatt 8 napon túl gyógyult.
Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A megyei bíróság a terhelteknek a garázdaság bűntettében való bűnösségét azért állapította meg, mert R. Antal kihívó garázda fellépését elfogadva, vele kölcsönös verekedésbe bocsátkoztak, ami által a jelenlévőket megbotránkoztatták.
A bíróságnak az a következtetése azonban, hogy a nevezett terheltek R. Antal verekedésre történő kihívását elfogadva, vele verekedésbe bocsátkoztak, téves, ellentétben áll a megállapított tényállással.
A tényállás szerint az ittas és indulatos R. Antal a családi ünnepségen hívatlanul jelent meg, ahol zsebkéssel a kezében fenyegetőzni kezdett.
K. Sándor a nyitott zsebkéssel fellépő R. Antalt, mint hívatlan vendéget indokoltan igyekezett eltávolítani a családi ünnepség helyéről. Mértéktartására jellemző, hogy az első arcul ütés után is békítőleg törekedett a sógorát hazaküldeni. Amikor ilyen előzmények után R. Antal vele szemben újabb tettlegességre vetemedett, K. Sándor a verekedésbe nem bocsátkozott, hanem jogosan védekezett, az ellene irányuló jogtalan támadást igyekezett elhárítani.
Hasonlóan kell értékelni a másik két terhelt magatartását is.
Ilyen körülmények között pedig a következetesen garázda magatartást tanúsító sértettel szemben, annak megfékezése és leszerelése végett fellépő terhelteknek a tényállásban megállapított magatartása – közösségellenesség hiányában – nem tekinthető az 1961. évi V. törvény (Btk.) 219. §-ának (1) bekezdésében meghatározott törvényi tényállás betöltésére alkalmas tevékenységnek még abban az esetben sem, ha a sértett magatartásán felháborodó terheltek a védekezésnek nem a legcélszerűbb módját választották.
Ehhez képest pedig törvényt sértett a megyei bíróság, amikor a terheltek bűnösségét a garázdaság törvényi tényállási eleme: a kirívó közösségellenesség hiányában is megállapította.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a törvénysértés megállapítása mellett a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a terhelteket a többek által elkövetett garázdaság bűntettének vádja alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette.
(Legf. Bír. B. törv. IV. 792/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 5. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás