BK BH 1975/217
BK BH 1975/2171
1975.05.01.
Gondatlanul elkövetett közlekedési vétség alól törvénysértő a felmentés, ha a műszaki szakértői vélemények közt fennálló alapvető ellentétek feloldásának elmulasztása folytán a tényállás megalapozatlan [1973. évi I. törvény (Be.) 274. §].
A járásbíróság a terhelt ellen súlyos testi sértést okozó gondatlanul elkövetett közlekedési vétség miatt indult eljárást megszüntette és a terheltet az 1961. évi V. törvény (Btk.) 60. §-a alapján figyelmeztetésben részesítette, valamint 2000 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.
Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt a 13,5 m széles sugárúton közlekedett és az útkereszteződésben jobbra szándékozott bekanyarodni. Az útszélességből 1,55 m-t az út közepére helyezett villamosvágány foglalt el, tehát a két oldalon 6-6 m széles és párhuzamos közlekedésre alkalmas sáv van. A terhelt kezdetben a külső forgalmi sávban közlekedett, majd áttért a belső forgalmi sávba. Eközben elhaladt egy álló személygépkocsi és a külső forgalmi sávban addig előtte haladó segédmotoros kerékpár mellett. Ezt követően a belső forgalmi sávban folytatta útját a keresztező utca torkolatáig. Az úttorkolatban útfelbontás miatt a 6 m széles úttest egy rövid szakaszon 3,7 méterre szűkült. Az útszűkület 2,3 méterre a külső forgalmi sávba nyúlt be. A terhelt által használt belső forgalmi sáv szabad volt. A terhelt a kereszteződéshez közeledve sebességét fokozatosan csökkentette és a kereszteződést 20-30 km/óra sebességgel közelítette meg. A külső forgalmi sávban segédmotorral közlekedő sértett az útszűkülethez érve balra húzódott, de továbbra is a külső sávból megmaradt mintegy 80 cm szélességű útszakaszon folytatta az útját és a kereszteződésen túl is egyenesen akart továbbhaladni, anélkül, hogy a két sávot határoló képzeletbeli vonalat átlépte volna.
A terhelt a kereszteződéshez érve jobbra szándékozott kanyarodni. Nem győződött meg azonban arról, hogy hol tartózkodik a sértett segédmotoros, akinek a közlekedéséről tudott, hanem megkezdte a kanyarodást. Ennek következtében a sértett a kanyarodó gépkocsi jobb elejének ütközött. A baleset során a sértett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a terheltet az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette.
A másodfokú bíróság újabb szakvéleményt szerzett be és az új szakértői vélemény, valamint az elsőfokú eljárás anyagának felülvizsgálata alapján részben eltérő tényállást állapított meg. Ennek lényege, hogy az útszűkület folytán szabadon maradt külső forgalmi sáv nem 80, hanem csak 70 cm széles volt. A terhelt a kanyarodás tényleges megkezdésekor 5-7 km/óra sebességgel közlekedett és a kanyarodást az útszűkület, illetve a felbontott úttest, valamint a személygépkocsi hossza miatt csak a villamossínek mellől, tehát forgalmi sáv változtatás nélkül tudta végrehajtani. Arra az álláspontra helyezkedett továbbá, hogy az adott körülmények között a párhuzamos közlekedés lehetősége megszűnt és ebben a forgalmi helyzetben a terhelt élvezett forgalmi elsőbbséget [KRESZ 48. § (4) bek.]. A baleset azért következett be, mert a sértett az említett forgalmi elsőbbséget a terheltnek nem biztosította.
A határozatok ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A terhelt ellen folyamatban volt eljárás során az elsőfokú bíróság, majd a másodfokú eljárásban a megyei bíróság alapvetően a két különböző műszaki szakvéleményre alapozottan állapította meg a tényállást és hozott határozatot. A két műszaki szakértő véleménye azonban több lényeges kérdésben egymással ellentétes volt. A megyei bíróság a másodfokú eljárás során ezeket az ellentéteket nem tisztázta, az erre irányuló ügyészi indítványt a Be. 274. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel elutasította.
A megyei bíróságnak ez az eljárása törvénysértő.
A Be. 274. §-ának (1) bekezdése ugyan megalapozatlanság esetén a másodfokú bíróságnak a vétségi eljárásban lehetővé teszi, hogy az iratok tartalma, ténybeli következtetés, vagy a felvett bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást állapítson meg, a bizonyítás felvétele esetén azonban a Be.-nek a bizonyítás szabályaira vonatkozó általános rendelkezéseit nem mellőzheti. Az adott esetben nem lehetett volna mellőzni a szakértő személyes meghallgatását és annak biztosítását, hogy a felek a szakértőhöz kérdéseket tegyenek fel, az ellentétben álló adatokról felvilágosítást kérjenek, vagy a szakértőktől a szakvéleményük kiegészítését igényeljék. A másodfokú bíróság a bizonyításra vonatkozó általános szabályok alkalmazásának elmulasztásával olyan eljárási szabályt sértett, amely az ítélet hatályon kívül helyezését tette szükségessé. A szakvéleményekben mutatkozó jelentős és fel nem oldott ellentétekre figyelemmel és ebből adódóan a tényállás megalapozatlansága miatt ugyanis az ügy érdemében megnyugtatóan még nem lehet dönteni.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvásnak helyt adva, az eljárt megyei bíróságot új másodfokú eljárás lefolytatására utasította.
Az új tárgyalás során a szakértőt a fentiek figyelembe vételével meg kell hallgatni. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a KRESZ 48. §-ának (4) bekezdése az elsőbbséget, illetve előnyt az irányváltoztatás nélkül továbbhaladó járműnek biztosítja. Amennyiben azonban irányváltoztatást, illetve bekanyarodást hajt végre, a KRESZ 52. §-a és az 53. §-ának (2) és (3) bekezdései az irányadók.
(Legf. Bír. B. törv. V. 1122/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 5. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás