PK BH 1975/225
PK BH 1975/2251
1975.05.01.
Ha a kötelesrész nem adható ki azért, mert a kiadás esetében megmaradó vagyon nem biztosítaná a túlélő házastárs korlátozott haszonélvezetét, a bíróság akkor jár el helyesen, ha gondoskodik a kötelesrész iránti követelés megfelelő biztosításáról [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 671. § (1) bek., 672. § (3) bek.; PK 270. sz.].
A felperes az 1971. február 14-én meghalt örökhagyónak az első házasságából származó gyermeke. Az örökhagyónak ebből a házasságából még két gyermeke származott, akik életben vannak, a perben azonban nem vettek részt.
Az I. r. alperes az örökhagyó túlélő (második) felesége. A II. r. alperes az I. r. alperes testvérének a leánya.
Az örökhagyó az 1966. május 20-án kelt közvégrendeletében úgy rendelkezett, hogy az s.-i házingatlanból a tulajdonában álló 1/8 részt a II. r. alperes örökölje. Ez az illetőség egy háromszobás komfortos lakásnak felel meg. Az örökhagyó a végrendeletében kijelentette, hogy a gyermekeire nem hagy semmit.
A felperes keresetében az alpereseket kötelesrész kiadása címén 15 000 Ft fizetésére kérte kötelezni.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság a II. r. alperest arra kötelezte, hogy fizessen meg 15 000 Ft-ot a felperesnek. Az I. r. alperest ennek tűrésére kötelezte.
Döntését a következőkkel indokolta.
A Ptk. 671. §-ának (1) bekezdése szerint a kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha azonban a kötelesrész kiadása esetében megmaradó vagyon a házastárs korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet megszűnése után lehet kiadni. Tekintettel arra, hogy az örökhagyó hagyatéka háromszobás lakásnak megfelelő 1/8 házingatlan illetőség, az ezen fennálló és az I. r. alperest megillető haszonélvezeti jog nem korlátozható, így a kötelesrész kiadása iránti igény ez idő szerint nem érvényesíthető. A felperes a kötelesrész iránti igényét csak a haszonélvezeti jog megszűnése után érvényesítheti a II. r. alperessel szemben, mert a haszonélvezet miatt nincs olyan mozgatható, szabad hagyaték, amelyből a kötelesrészt ki lehetne elégíteni. Márpedig az örökös a kötelesrészért a Ptk. 679. §-ának (1) bekezdése értelmében csak a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel. Ha tehát helye is lenne a marasztalásnak, ezt a korlátozást ki kellett volna mondani.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Való, hogy az örökös a kötelesrészért csak a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel.
A hagyaték állagának az örököse a II. r. alperes. Amint a PK 270. számú állásfoglalás kifejti, a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival való felelősség esetén a marasztaló ítélet rendelkező részében meg kell jelölni azokat a vagyontárgyakat, amelyekből, illetőleg amelyek hasznaiból a hagyatéki hitelező végrehajtás útján kielégítést kereshet.
A pervita rendezésénél a továbbiakban abból kell kiindulni, hogy a jogszabály világos célja az, hogy a túlélő házastárs korlátozott haszonélvezeti joga – amíg az fennáll – csorbítatlan maradjon. Emellett azonban arra is figyelemmel kell lenni, hogy a kötelesrészre jogosult követelésének a kielégítése biztosított legyen. Ennek annál is inkább jelentősége van, mert az alperesek az özvegyi haszonélvezeti jog megszűnéséig a hagyatéki ingatlant elidegeníthetik, s ezáltal a kielégítés alapját elvonhatják. Ennek megakadályozása végett az a helyes rendelkezés, ha a bíróság az alpereseket annak tűrésére kötelezi, hogy a felperes a perbeli ingatlanból meghatározott összeg erejéig az özvegyi haszonélvezeti jog megszűnése után kereshet kielégítést, addig is azonban a kötelesrész megítélt összegének erejéig az ingatlanra a felperes javára jelzálogjog bejegyzését rendeli el.
Egyébként a pervitának az előbbiekben vázolt módja mellett más rendezési mód is figyelembe jöhet.
A Ptk. 672. §-ának (3) bekezdése értelmében ugyanis, ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását.
A kötelesrész úgy is kiadható, hogy a felperes a perbeli ingatlanból olyan eszmei hányadot kap meg, amely megfelel a jogszerű követelése összegének. Természetesen ez esetben is a felperesnek jutó illetőségen az I. r. alperes özvegyi haszonélvezeti jogát biztosítani kell.
(Legf. Bír. P. törv. II. 20 555/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 5. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás