PK BH 1975/228
PK BH 1975/2281
1975.05.01.
I. Ügygondnok kirendelésének feltételei [1952. évi III. törvény (Pp.) 74. §, 101. § (1), (2) bek.].
II. A pertárgy értékének megjelölése és a megjelölés elmulasztásának következményei [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. § (1) bek., 121. § (1), (2) bek., 130. § (1) bek. j) pont].
A t.-i telekkönyvi betétben felvett ház és udvar, szántó, valamint szőlőingatlan 24/72 részben S. J., 24/72 részben F. J., 24/72 részben pedig F. J.-né tulajdona. Az ingatlanok egy részét S. J. (nős volt J. E.-vel) javára bejegyzett holtig tartó haszonélvezeti jog terheli.
A felperes keresetlevelében azt adta elő, hogy a perbeli ingatlanoknak S. J. I. r. alperes volt a tulajdonosa, aki az 1920-as években Amerikába költözött. Nevezett rokonaitól vásárolta meg 1955-ben – a nevén álló ingatlanilletőséget – V. J., aki anélkül, hogy a tulajdonjogának telekkönyvi átírása megtörtént volna, ingatlanilletőségét eladta a felperesnek és néhai feleségének. Állította, hogy az ingatlant 1956-ban vették birtokba, és azóta háborítatlanul használták. Előadta még, hogy az ingatlan értéke 1956-ban 12 000 Ft volt, így az I. r. alperes ingatlanilletősége 4000 Ft-ot ért.
A felperes felesége 1960. március 5-én végrendelet hátrahagyása nélkül meghalt.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a perbeli ingatlanok I. r. alperes nevén álló 24/72 illetőségének tulajdonjogát elbirtoklás útján megszerezte. Kérte a tulajdonjog bejegyzésére való feljogosítását és az ismeretlen helyen tartózkodó I. r. alperes részére ügygondnok kirendelését.
Az I. r. alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, a II-III. r. alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték.
A járásbíróság megállapította, hogy a felperes a t.-i telekkönyvi betétben felvett ingatlanoknak az I. r. alperes nevén álló 24/72 tulajdoni illetőségét elbirtoklás útján megszerezte. Feljogosította a felperest, hogy tulajdonjogát a telekkönyvbe bejegyeztethesse.
A járásbíróság ítélete fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
Ezt követően a felperes kérelme alapján a járásbíróság kiegészítő ítéletével azt állapította meg, hogy az ítélet rendelkező részében megjelölt, a felperes által elbirtokolt ingatlanilletőség értéke 4000 Ft.
A kiegészítő ítélet fellebbezés hiányában ugyancsak jogerőre emelkedett.
A jogerős ítélet, illetőleg a jogerős kiegészítő ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
A felperes azt adta elő, hogy az I. r. alperes ismeretlen helyen tartózkodik.
A Pp. 74. §-ában foglalt rendelkezések értelmében, ha az ismeretlen helyen tartózkodó félnek meghatalmazottja nincs, a bíróság a fél részére ügygondnokot rendel. A Pp. 101. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben írt rendelkezések szerint pedig ilyen esetben hirdetményi kézbesítésnek van helye. A hirdetményi kézbesítést a bíróság csak a fél kérésére és csak az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetében rendelheti el. A felperes jogi képviselőjét ezért fel kellett volna hívni nyilatkozattételre a tekintetben, hogy kér-e hirdetményi kézbesítést. Nemleges nyilatkozat esetén pedig a Pp. 137. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében az eljárás szünetelését kellett volna megállapítani. Egyidejűleg arról is tájékoztatni kellett volna a felperest, illetőleg jogi képviselőjét, hogy az I. r. alperes ismeretlen helyen tartózkodását az Országos Rendőrfőkapitányság Központi Lakcím Hivatalának igazolásával valószínűsítheti, miután e célra a helyhatósági bizonyítvány általában nem alkalmas.
Az iratokhoz csatolt hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv másolata szerint a belterületi házasingatlanból a szántó rész a helybeli mezőgazdasági termelőszövetkezet használatában áll. Erre is figyelemmel fel kellett volna deríteni azt, hogy a szántóingatlan milyen körülmények között jutott és mióta áll a termelőszövetkezet használatában és nincsenek-e olyan körülmények, amelyek a termelőszövetkezet használatában levő ingatlan tulajdonjogának elbirtoklás útján történő megszerzését kizárják.
A járásbíróság elmulasztotta az elbirtoklás időpontjának megállapítását is. Erre azért lett volna szükség, mert csak ennek ismeretében lehetett volna állást foglalni abban a kérdésben, vajon a felperes tulajdonszerzését a 31/1971. (X. 5.) Korm. rendelet, illetőleg a 32/1971. (X. 5.) Korm. rendeletekben foglalt, a tulajdonszerzésre vonatkozó korlátozó rendelkezések nem gátolják-e.
Jogszabályt sértett a járásbíróság akkor is, amikor kiegészítő ítélettel állapította meg az elbirtokolt ingatlanilletőség értékét.
A Pp. 121. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezések értelmében ugyanis a pertárgy értékét a keresetlevélben kell feltüntetni. Ennek elmulasztása miatt a felperest hiánypótlásra kellett volna felhívni, a hiánypótlás elmulasztása esetén pedig a keresetlevélidézés kibocsátása nélküli elutasításának lett volna helye [Pp. 130. § (1) bek. j) pont].
A felperes keresetlevelében azt adta elő, hogy 1956-ban 12 000 Ft volt a megvásárolt ingatlanok értéke, az ismeretlen helyen tartózkodó I. r. alperes illetősége tehát 4000 Ft-ot ért.
A Pp. 24. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezés szerint a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke az irányadó.
A pertárgy értékét tehát nem az ingatlanilletőség birtokba vételének idején, vagyis az 1956-ban fennállott érték alapján kellett volna megállapítani, hanem azt kellett volna vizsgálni, hogy a keresetlevél előterjesztésének időpontjában mi volt a perbeli ingatlanilletőség értéke. Erre azonban megbízható adat nem áll rendelkezésre, a kiegészítő ítélet ezért nemcsak jogszabályt sért, hanem egyben megalapozatlan is.
(Legf. Bír. P. törv. V. 20 440/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 5. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás