PK BH 1975/230
PK BH 1975/2301
1975.05.01.
I. A hagyatéki eljárásban az állami közjegyző csak az örökhagyó tulajdonaként nyilvántartott ingatlanokat adhatja át hagyatékként; a tulajdoni viszonyok rendezetlensége esetében az érdekelteket fel kell hívnia a megfelelő rendezésre [6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 52. § (3) bek., 64 § (5) bek.].
II. A hagyaték átadása kérdésében való döntéshez szükséges adatok hiánya esetében az állami közjegyzőnek hivatalból kell a tényállást felderítenie [6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 50. § (1) bek.; 1957. évi 10. törvényerejű rendelet 10. §; 1967. évi IV. törvény 3. § (1) bek.; 32/1971. (X. 5.) Kormány rendelet].
Az 1973. május 23-án végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt örökhagyó hagyatékaként az állami közjegyző különböző telekkönyvi betétekbe felvett ingatlanokat vett számba.
A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző közölte a tárgyaláson jelen levő örökösökkel, hogy a beltelki ingatlan a telekkönyvi állapot szerint még nincs teljes egészében az örökhagyó nevén, mire az érdekeltek felmutattak egy 1937-ben felvett hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvet, valamint a vonatkozó hagyatékátadó végzést, mely szerint az ottani örökösök, az örökhagyó testvérei a saját részüket az örökhagyónak ajándékozták.
A tárgyaláson jelen levő örökösök, valamint az örökhagyó távolmaradt gyermekei úgy nyilatkoztak, hogy az örökhagyó hagyatékát egyedül F. P. örökösnek kérik átadni a túlélő házastárs haszonélvezeti jogával terhelten. Egy másik örökös az ő örökrészét anyjának ajándékozta, aki ezt elfogadta és “átadta” F. P.-nek.
F. P. bejelentette, hogy a neki “átadott” hagyatékot elfogadja és ennek megfelelően kérte a hagyaték átadását.
Az állami közjegyző a fentiekben leltározott hagyatékot a túlélő házastárs haszonélvezeti jogával terhelten törvényes lemenői öröklés címén és osztály alapján teljes hatállyal F. P.-nek adta át.
A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzés ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos.
Az egyik telekkönyvi betét hiteles másolatából kitűnik, hogy az ebben felvett ingatlanok nem állanak teljes egészében az örökhagyó tulajdonában, a bejegyzések szerint az ingatlanoknak csak 5/8 tulajdoni hányada állott az örökhagyó nevén, további 1/8 illetőségek tulajdonosaiként mások szerepelnek. Az a telekkönyvi ügy, amely az örökhagyó javára tulajdonjog bejegyzésére vonatkozik, még elintézetlen.
A hagyatéki eljárásban az állami közjegyző csupán az örökhagyó tulajdonaként nyilvántartott ingatlanokat adhat át hagyatékként, s mivel a telekkönyvi adatok eltértek az érdekeltek által előadottaktól, az érdekelteket a tulajdoni viszonyok rendezésére kellett volna felhívni. [6/1958. (VII. 4.) IM r. 52. § (3) bek., 64. § (5) bek.].
Ugyancsak nem hívta fel az állami közjegyző F. P.-t annak igazolására, hogy az örököstársak által megörökölt örökrészeknek az ő részére történt átengedése, illetőleg az egész házasingatlannak ily módon való megszerzése nem ütközik-e a 32/1971. (X. 5.) Korm. rendelet rendelkezéseibe.
Ami pedig a szőlőt és kertet, valamint a szántót illeti, az ezekre vonatkozóan az örököstársak részéről történt ajándékozás, illetőleg a közöttük létrejött osztály érvényességéhez a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről szóló 1957. évi 10. tvr. 10. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a járási földhivatal jóváhagyása szükséges, az állami közjegyző azonban a jóváhagyást nem szerezte be.
Végül a hagyatéki leltárból az tűnik ki, hogy az örökhagyó foglalkozására nézve MÁV-dolgozó, s mint ilyen az 1967. évi IV. tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint termelőszövetkezeten kívülálló személy volt, akinek a termelőszövetkezet használatában álló ingatlana a törvény alapján 1969. január 1. napjával – feltehetőleg – a termelőszövetkezet tulajdonába került.
Az állami közjegyzőnek e vonatkozásban a 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 50. §-ának (1) bekezdése értelmében a tényállást hivatalból tisztáznia kellett volna és felderítenie, hogy az ingatlanra vonatkozóan a tulajdonváltozás bekövetkezett-e, az ingatlan megváltása megtörtént-e. Az ingatlannak termelőszövetkezeti tulajdonba kerülése esetén ugyanis csak a még ki nem fizetett megváltási ár lehet a hagyaték tárgya.
Az előadottak alapján a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással megtámadott végzést a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az eljáró állami közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. P. törv. II. 20 472/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 5. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás