GK BH 1975/236
GK BH 1975/2361
1975.05.01.
A szállítási szerződés késedelmes teljesítésével (a fizetett kötbéren felül) okozott kár mértékét nem érinti az a tény, hogy a megrendelő – a végtermékbe való beépítés után – a szolgáltatás tárgyát rendkívül előnyösen, magas haszonnal exportálta [10/1966. (II. 14.) Kormány rendelet 48. § (1) bek., 54. § (2) bek.; 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 358. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság az alperes közreműködőt kártérítés címén a felperes főkötelezett javára 177 140 forint megfizetésére kötelezte.
A felperes előadta, hogy az alperessel 1 053 100 forint értékű lamellák, csavarok és csavaranyák szállítására 1972. november 20. teljesítési határidővel szerződést kötött. Az alperes kötelezettségét késedelmesen, csak 1973. április 4-én teljesítette. Az alperes a késedelmi kötbérigényt elismerte, s ezen a címen a felperesnek 1973. augusztus 14-én 33 150 forint késedelmi kötbért peren kívül megfizetett. Az alperes által szolgáltatott előbb említett termékeket a felperes komplett gyárberendezés részeként a külföldi vevő részére exportálta. Az alperes késedelme miatt az export tárgyú külkereskedelmi szerződést e részben a felperes késedelmesen teljesítette, és emiatt a felperes a külföldi vevőnek a szóban levő termékek külkereskedelmi szerződés szerinti ellenértékének alapulvételével 210 290 forintnak megfelelő késedelmi kötbért volt köteles fizetni. Az alperes által a felperesnek és a felperes által a külföldi vevőnek fizetett kötbér különbözete 177 140 forint. A kereset tárgya ez az összeg volt. A felperes ugyanis a 10/1966. (II. 14.) Korm. rendelet 48. §-ának (1) bekezdése, illetve 54. §-ának (2) bekezdése alapján az így kiszámított kárának megtérítését kérte.
Az ítélet indokolása szerint a felperes kártérítési keresete megalapozott, mert a felperest a kötbérkülönbözet folytán kár érte, ezt vétkes késedelmével az alperes okozta.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben a felperes kártérítési keresetének az elutasítását kérte. Előadása szerint a felperest kár nem érte, figyelemmel arra, hogy a perbeli termékeket több mint 150%-os haszonnal exportálta.
A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadása szerint a perbeli termékeket több más termékkel együtt komplett gyárberendezés részeként exportálta, és ezen a szinten számítva a külkereskedelmi haszon lényegesen alacsonyabb volt.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és ahhoz helytálló jogkövetkezményeket fűzve jogszabálysértés nélkül marasztalta az alperest, s e döntését mindenre kiterjedően részletesen és helytállóan megindokolta. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helyes indokainál fogva a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése értelmében csupán e körülményre utalással, de mégis az alábbi kiegészítéssel helyben kellett hagyni.
Nem alapos az alperesnek az aránytalanul magas külkereskedelmi haszonnal kapcsolatos fellebbezési ellenkérelme. A szerződésszegés következményeit ugyanis – ideértve a kár létét is – az adott szerződés feltételeihez viszonyítva kell megállapítani [10/1966. (II. 14.) Korm. rendelet 48. § (1) bek.]. Ennek megfelelően kártérítés címén az adott szerződés feltételeinek megszegése miatt a károsult felperes vagyonában – az alperes által fizetett kötbér betudásának figyelembevételével – beállott értékcsökkenést kell megtéríteni [Ptk. 358. § (1) bek.].
A külkereskedelmi szerződésben realizált állítólagos magas haszon legfeljebb arra szolgálhatott volna alapul, hogy az alperes a felperessel kötött szerződését a saját szolgáltatásának feltűnő aránytalansága címén támadja meg, ha ennek a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételei fennállanak. Az a körülmény azonban, hogy a felperes nagyon előnyös exportszerződést kötött a külföldi vevővel, önmagában nem jelenti azt, hogy a belföldi szerződésben megállapított szolgáltatás és ellenszolgáltatás között a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség. Egyébként pedig az alperes felelősségének mértéke, összegszerűsége a megtámadás eredményessége esetén sem változna, minthogy ez esetben az alperes az említett szerződés megállapított új, magasabb ellenszolgáltatása alapján tartoznék a felperesnek késedelmi kötbért fizetni és egyúttal kártérítésként megfizetni az előbbi emelkedés arányában csökkenő kötbérkülönbözetet.
(Legf. Bír. Gf. I. 30 177/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 5. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás