• Tartalom

BK BH 1975/255

BK BH 1975/2551

1975.06.01.
Megrontás bűntettének és feltűnően durva becsületsértés vétségének elhatárolása. Az eredménytelen rábírással elkövetett megrontás akkor állapítható meg, ha az elkövetőnek a gyermekhez intézett s közösülésre vagy fajtalanság véghezvitelére irányuló felhívása megfelelő komolyságot és határozottságot tükröz [1961. évi V. törvény 281. § (2) bek., 267. §].
A járásbíróság a terheltet eredménytelen rábírással elkövetett megrontás bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért őt börtönben végrehajtandó 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte.
Az ítéleti tényállás szerint a terhelt ittasan kiment az utcára, ahol kisleányok játékbabával játszottak. Itt az egyik kislányt a közeli lakására hívta azzal az ígérettel, hogy megmutatja a játékbabáját. R. I. 9 éves sértett a terheltet – kérésére – hajlandó volt követni, aki azonban őt nem a lakására, hanem a lakásához tartozó udvar végén levő kamrába vezette, ahol egy fekhely is volt. A terhelt ezután arra kérte a sértettet, húzza le a bugyiját és feküdjön le a fekvőhelyre, eközben pedig kigombolta a nadrágját, elővette a hímvesszőjét és arra kérte a kislányt, engedje meg, hogy a nemi szervét a testéhez tehesse. A sértett erre nem volt hajlandó és kérte a terheltet, engedje őt a kamrából kimenni. Ekkor a terhelt újból a kislány elé állva megismételte kérelmét, a sértett azonban azt mondotta, hogy ha nem engedi ki a kamrából, akkor kiabálni fog. A terhelt ekkor kinyitotta a kamra ajtaját és a gyermeket kikísérte az utcára.
A megyei bíróság az első fokú bíróság határozatát megváltoztatta, a terhelt cselekményét feltűnően durva módon elkövetett becsületsértés vétségének minősítette s ezért 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte.
A megyei bíróság ítéletében kifejtett álláspont szerint az 1961. évi V. törvény (a továbbiakban: Btk.) 218. §-ának (2) bekezdésébe ütköző bűntett tényállási elemét képező “rábírni törekvés” fogalma alá az egyszerű kérésnél több, olyan komoly kérésre vagy felhívásra van szükség, amely bizonyos ellenállás leküzdésére is alkalmas lehet. A szóban forgó bűncselekmény megállapítására csak akkor kerülhetett volna sor, ha a sértett befolyásolására törekvés érdekében a vádlott e kérésének valamilyen nyomatékot adott volna, mint amilyen pl. az ajándék kilátásba helyezése. A fajtalanságra történő felhívás és a hímvessző elővétele nem tekinthető a Btk. 277. §-ának (2) bekezdésébe ütköző szemérem elleni erőszak bűntette kísérletének, hanem csupán e bűncselekmény előkészületi cselekményének, melyet a törvény nem rendel büntetni. Ekként a cselekmény a Btk. 267. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő feltűnően durva módon elkövetett becsületsértés vétségét valósítja meg.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének a cselekmény jogi minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezése ellen benyújtott törvényességi óvás alapos.
A megyei bíróság tévedett, amikor az első fokú bíróság ítéletében foglalt minősítést megváltoztatva a terhelt cselekményét feltűnően durva módon elkövetett becsületsértés vétségének minősítette.
A Btk. 281. §-ába ütköző bűncselekmény jogtárgya: a szexuálisan fejletlen gyermek egészséges nemi fejlődése, ezt pedig veszélyezteti, ha a kiskorút nemi közösülésre, természet elleni fajtalanságra vagy egyéb fajtalanságra igyekeznek rávenni. Az ilyen felhívás ugyanis alkalmas lehet a kiskorú szexuális érdeklődésének, érzékiségének felcsigázására és fennáll a veszélye annak, hogy az ilyen ráhatás folyományaként a gyermekkorú nemi fejlődésének a lezáródása előtt közösülésre vagy fajtalanságra határozza el magát.
A Btk. 281. §-ának (2) bekezdésébe ütköző bűncselekmény tényállásához tartozó “rábírásra törekvés” fogalmának megítélése szempontjából egyrészt az a döntő, hogy az elkövető szándéka a gyermeknek közösülésre vagy fajtalanság véghezvitelére való indítására irányul, tehát felhívása e cél elérése érdekében megfelelő komolyságot és határozottságot tükröz, másrészt pedig, hogy ez a törekvése a gyermekkorú személynél a szándékolt hatást nem érte el, vagyis eredménytelennek bizonyult. Azt, hogy az elkövetőnek a gyermekkorú irányában kifejezésre juttatott akaratnyilvánítása alkalmas-e a nemi cselekmény véghezvitelére indításra, csak az alanyi és tárgyi körülmények gondos mérlegelésével lehet eldönteni.
Az irányadó tényállás a terhelt felhívásának komolyságára és akaratelhatározásának szilárdságára utal. Téves tehát a megyei bíróságnak az az álláspontja, hogy a terhelt magatartása nem volt alkalmas a “rábírásra törekvés” tényállási elem megvalósítására.
Egyébként a Btk. 281. §-ának (2) bekezdésébe ütköző bűncselekmény a Btk. 276., 277., 278. és 280. §-okba felvett nemi erkölcs elleni bűncselekmények sui generis előkészületi cselekménye. A terhelt magatartása éppen ezért minősül a szóban forgó bűntettnek, mivel – a megyei bíróság által is felhívott – Btk. 277. §-ának (1) bekezdésébe ütköző szemérem elleni erőszak bűntette előkészületi cselekményét valósítaná meg.
Az a körülmény, hogy a sértett a 12. életévét nem töltötte be, nem zárja ki a Btk. 281. §-ának (2) bekezdésébe ütköző bűntett megállapítását, a gyermek nemi fejlődése a 12. életévét megelőzően is elkezdődhet, s ezért a 12 éven aluli gyermek is megfelelő büntetőjogi védelemre szorul (BH 6460., 1970. évi 8. sz.).
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság ítéletének a cselekmény jogi minősítésére vonatkozó rendelkezése törvénysértő.
A téves minősítés folyományaként törvénysértőnek találta a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság által kiszabott szabadságvesztés mértékét is.
A büntetés kiszabásánál a terhelt idősebb életkora, beismerése és megbánást mutató magatartása volt figyelembe vehető, ugyanakkor a sértett 12 éven aluli életkora bűnösségi körülményként nem volt értékelhető, mert a Btk. 281. §-ának (2) bekezdésébe ütköző bűntett törvényi feltétele, hogy a sértett gyermekkorú.
Az említett bűnösségi körülményeket is figyelembe véve a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a járásbíróság által kiszabott szabadságvesztés áll arányban a cselekmény tárgyi súlyával és a bűnösség fokával.
(Legf. Bír. B. törv. I. 8/1975. sz.)
1

Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 6. számában.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére