BK BH 1975/256
BK BH 1975/2561
1975.06.01.
Gépkocsit ittas állapotban feltörő és azt megrongáló vádlott cselekményét, ha a gépkocsit nem akarta használatba venni, vagy abból bármit eltulajdonítani: nem lopásnak, hanem rongálásnak kell minősíteni. [1961. évi V. törvény (Btk.) 291. § (1) és (2) bek., 302. § (1) bek.].
A katonai bíróság a honvéd vádlottat 2 rb. lopás bűntettének kísérlete miatt fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.
A katonai bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott november 5-én 14 órától 24 óráig kimaradást kapott. Útközben, majd szüleinél is nagyobb mennyiségű szeszesitalt fogyasztott. Lakásáról kellő időben elindult, hogy az engedélyezett időpontra az alakulathoz visszaérjen. Az elfogyasztott ital hatására azonban nem az alakulathoz ment, hanem az utcán járkált és éjfél körül előbb egy ott parkoló Fiat 850 típusú személygépkocsi jobb oldali ablakrészét feszítette ki, majd a jobb oldali ajtó kinyitásával a gépkocsiba beszállt, a kormánykereket rángatta és a sebességváltókart is állítgatta. E gépkocsiból kiszállva az előtte levő Skoda S 100 típusú személygépkocsi ablakát mindkét oldalról rúgással beszakította, majd a bal első ajtó ablakát lehúzta és belülről az ajtót ki akarta nyitni. Mivel ez nem sikerült, a kilincset leszakította. Közben megszólaltatta a kürtöt is és bekapcsolta a parkolóvilágítást.
A vádlott e magatartásait az arra közlekedő rendőrjárőr észlelte. A vádlott a rendőrök elől igyekezett elmenekülni, de rövid idő múlva elfogták, majd előállították a helyőrség-parancsnokságra, ahol az ügyeletes orvos azt állapította meg, hogy ittas állapotban van és 12 óráig nem hallgatható ki.
A véralkohol-vizsgálati jegyzőkönyv szerint a cselekmény időpontjában közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt.
A vádlott a Fiat gépkocsiban 500 forint, a Skoda gépkocsiban pedig 300 Ft kárt okozott.
A katonai bíróság álláspontja szerint a vádlott azzal, hogy a gépkocsikat megrongálta és azokba beleült, illetve bele akart ülni: a kérdéses járműveket jogtalan használat végett el kívánta venni.
A katonai bíróságnak azonban ilyen következtetés levonására kellő ténybeli alapja nem volt. A bűnügyi iratokból megállapíthatóan a vádlott a gépjárművezetéshez nem ért, és a tényállásban rögzített magatartása sem utalt arra, hogy a járműveket megkísérelte volna beindítani. A rendelkezésre álló tényekből ezért helyesen csupán azt a következtetést lehet levonni, hogy a vádlott ittas állapotban a gépkocsikat szándékosan megrongálta.
Mivel a gépkocsikban okozott kár a szabálysértési értékhatárt nem haladja meg – tekintettel a két cselekmény együttes elbírálására – az 1968. évi I. törvény (Szt.) 105. §-ának (4) bekezdése szerinti értékegybefoglalás alkalmazásával kell a vádlott cselekményét megítélni. A Legfelsőbb Bíróság BK 496. számú állásfoglalása iránymutatásának megfelelően a vádlott cselekményét ezért 2 rb. az 1961. évi V. törvény (Btk.) 302. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a Btk. 303. §-ának (1) bekezdésébe ütköző rongálás vétségének kell helyesen minősíteni.
(Legf. Bír. Katf. IV. 14/1975. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 6. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás