BK BH 1975/259
BK BH 1975/2591
1975.06.01.
A perújítási kérelem (indítvány) akkor alapos, ha a megjelölt bizonyítékok az alapeljárás során hozott ítéletben a bűnösség, a minősítés, illetve a büntetés mértékének alapjául szolgáló tények megváltoztatására alkalmasak [1973. évi I. törvény (Be.) 276. §, 279 §].
A terheltet a megyei bíróság aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt ítélte el. Az elítélt és védője a téves minősítés miatt és enyhítésért jelentett be fellebbezést. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint az elítélt 1973. december 8-án este 10 óra tájban csatlakozott az utcán hazafelé tartó sértetthez és arra kérte, hogy közösüljenek. A sértett az elítélt ajánlatát határozottan visszautasította, annak ellenére, hogy a terhelt erőszak alkalmazását is kilátásba helyezte. Ezt követően a terhelt a nála egy fejjel alacsonyabb sértettet testével egy betonkerítésnek szorította, majd tenyere élével erőteljes ütéseket mért tarkójának bal oldali részére; befogta a segítségért kiáltó leány száját, és fejét a betonoszlophoz ütögette. A sértett ezek után még cselekvőképes maradt és ellenállt, mire a terhelt a sértett gyapjúsálát görcsre kötötte, és a sál két végének húzásával mindaddig szorította a sértett nyakát, amíg az elernyedt és eszméletét vesztette.
Ekkor a vádlott a lányt a járda kövezetére fektette, lehúzta róla ruházatát és ott a földön közösült az eszméletlen és addig érintetlen leánnyal. Azután a sértettet eszméletlen és félig lemeztelenített állapotban a helyszínen hagyta. A sértett rövid idő múlva magához tért és szédelegve, támolygó lépésekkel visszaindult az étterembe, ahol korábban is tartózkodott. Az étterem közelében elsőként Sz. Lajossal találkozott, aki pártfogásba vette.
A jogerős határozatok ellen a terhelt és védője nyújtott be perújítási kérelmet, amelyben öt tanú kihallgatását, az igazságügyi orvos szakértő ismételt meghallgatását és végül a Meteorológiai Intézet megkeresését kérték. A kérelem lényege szerint a további bizonyítás felvétele folytán a tényállás akként módosulna, hogy annak alapján a terhelt bűnösségét csupán erőszakos nemi közösülés bűntettében, emellett segítségnyújtás elmulasztásában lehetne megállapítani.
A perújítási kérelem alaptalan.
A kérelemben az elítélt és védője nem jelölte meg, hogy B. L. tanúval milyen új tényt kívánnak bizonyítani. Az az általános megjelölés, hogy a tanú magának a bűncselekmény elkövetésének a lefolyására tudna vallomást tenni, egyrészt a perújítási nyomozás elrendeléséhez nem elegendő, másrészt az elítéltnek az ügy érdemére, az erőszakos magatartásának kifejtésére, az eszméletlen sértettel való közösülésre és a helyszínen hagyására vonatkozó ténybeli beismerésére figyelemmel, a minősítés megváltoztatására is kiható tényállásbeli módosulást nem eredményezhetne.
Ugyanez okból szükségtelennek ítélte a Legfelsőbb Bíróság a D. házaspár meghallgatását a vendéglő és a cselekmény színhelye közötti távolság pontos megállapítására, illetve annak felderítését, hogy a sértettnek a nemi aktus után a rendőrség, a tanácsháza, illetve az orvosi lakás előtt kellene-e elhaladnia.
A széles körben lefolytatott bizonyítási eljárás nem kétséges adatai szerint a sértett először Sz. Lajossal találkozott a nemi aktus után, aki a bíróság előtt a sértett vallomásával teljesen egyezően mind az időpontokra, mind a sértett állapotára nézve részletes vallomást tett. E tanúval való találkozása alkalmával a sértett még olyan állapotban volt, hogy beszélni is alig tudott, a tanú igazította meg a nyakán a még mindig szoros sálat. Az a körülmény egyébként, hogy a sértett mennyi idő után tért magához, hogy eszméletre térítése után nem azonnal, hanem csak másnap tett a terhelt ellen feljelentést, a cselekmény minősítésére nincs kihatással.
Ugyanígy nincs jelentősége annak sem, hogy az eset után felmerült-e az elítélt és a sértett között a házasság gondolata. Az alapeljárásban a sértett e tekintetben határozott elutasító nyilatkozatot tett. Ezért K. Gy. és K. A.-né tanúkénti meghallgatása céltalan.
A Meteorológiai Intézetnek a vádbeli nap esti hőmérsékleti adatainak közlésére irányuló megkeresése jelentős indítvány lehetne az esetben, ha a bíróságok az elítélt eshetőséges ölési szándékára kizárólag a sértett magára hagyásának tényéből, kihűléses halálnak kitett helyzetéből következtettek volna. Az alapügyben eljárt bíróságok a terhelt eshetőleges ölési szándékára azonban elsősorban a sértett fojtogatásában jelentkező tevékenységéből következtettek, figyelemmel a fojtogatásra utaló előző fenyegetésekre, valamint arra is, hogy a fojtogatás révén eszméletlenné váló lány elernyedtségét az elítélt maga is észlelte és ennek ellenére félig lemeztelenített állapotában a földön hagyta. Ez utóbbi mozzanat a jogi minősítés szempontjából azért volt releváns, mert következtetési alapul szolgált arra, hogy az elítélt tudata a sértett halálának lehetőségét is átfogta.
A Be. 276. §-ának (1) bekezdése értelmében csak olyan új bizonyíték alapján van helye perújítás elrendelésének, amely a terhelt felmentését vagy lényegesen enyhébb büntetés kiszabását valószínűsíti. A perújítási kérelemben felhozott bizonyítékok ilyennek nem tekinthetők, mert a bizonyítékok egyike sem alkalmas az elítélt és védője által kifogásolt jogi minősítés alapjául szolgáló tények (megöléssel fenyegetés, ütlegelés, fojtogatás, eszméletlenül a földönhagyás) olyan megváltoztatására, amelynek alapján az elítélt cselekményének más minősítésére és lényegesen enyhébb büntetés kiszabására volna mód.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a perújítási kérelmet a Be. 279. §-ának (2) bekezdése értelmében elutasította.
(Legf. Bír. B. I. 26/1975. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 6. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás