GK BH 1975/279
GK BH 1975/2791
1975.06.01.
Hibás vállalkozási szolgáltatás kijavításának határidejét a főkötelezettel szemben a kijavítást ténylegesen végző közreműködő kötelezettségével és lehetőségeivel összhangban kell megszabni [44/1967. (XI. 5.) Kormány rendelet 21. § (4) bek.].
A felperes megrendelő keresetében előadta, hogy az I. r. alperessel mint generálkivitelezővel, továbbá a II. r. alperessel mint alvállalkozóval járási tanácsi épület földszinti részére két emelet ráépítésére és az irodaépület központi fűtése megépítésére szerződést kötött. Hosszabb használat után a központi fűtés radiátorai sorozatosan kilyukadtak. A hibák kijavítására az alpereseket felhívta. Minthogy a kijavítás nem történt meg, keresetében azt kérte, hogy a bíróság egyetemlegesen kötelezze az alpereseket a központi fűtőberendezés üzemképes állapotba helyezésére, továbbá mondja ki, hogy ha ennek az alperesek nem tennének eleget, kártérítésként 493 000 Ft-ot kötelesek a felperesnek megfizetni.
Az I. r. alperes a kereset vele szemben való elutasítását azon a címen kérte, hogy a felperes és a II. r. alperes között is közvetlen jogviszony létesült, s az eljárás kizárólag a II. r. alperes hibás teljesítése miatt indult. A II. r. alperes védekező iratában viszont előadta, hogy csak az I. r. alperessel van – alvállalkozói szerződés alapján – jogviszonyban, tehát a felperes keresete vele szemben elutasítandó. Ettől függetlenül azonban érdemben védekezett, közreműködőit beavatkozásra hívta fel, ami meg is történt.
Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás alapján hozott ítéletében kötelezte az I. r. alperest, hogy a felperes irodaházában készített fűtőberendezést a radiátorok és a szivattyú kicserélésével 1974. július 30. napjáig javítsa ki. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a II. r. alperes a kivitelezés során eltért a tervtől (nagyobb teljesítményű keringtető szivattyút szerelt fel), és ez az eltérés idézte elő az oxigénkorróziót, mely a radiátorok tönkremenetelére vezetett. A bíróság megállapította, hogy a felperessel generálkivitelezőként az I. r. alperes szerződött. Ezen a tényen nem változtat, hogy ugyanazt a szerződést az I. r. alperes alvállalkozója, a II. r. alperes is aláírta. A generálkivitelező felelőssége alvállalkozó igénybevétele esetén sem kisebb, mintha a munkát maga végezte volna. Ebből következik, hogy a hibás teljesítés következményeit az I. r. alperesnek kell viselnie [44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet 21. § (4) bek.].
Az I. r. alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és “személyes vétkessége” hiányában a II. r. alperes közvetlen marasztalását kérte. Előadta azt is, hogy a kijavításra megállapított határidő részéről teljesíthetetlen, mert a tényleges munkát a II. r. alperesnek kell elvégeznie, az pedig közölte, hogy a bíróság által kitűzött határidő a kijavításra műszakilag elégtelen.
A fellebbezés részben alapos.
Azt a szerződést, amelyre a felperes keresetét alapítja, a II. r. alperes nemcsak aláírta, hanem a szerződésben félként is meg van nevezve. Nem vitás, hogy e szerződés megkötését követően az I. r. és a II. r. alperesek között külön alvállalkozói jogviszony is létesült. Az is kétségtelen, hogy a szerződéses kapcsolatok szokásos rendje szerint a generálkivitelezési szerződésben kötelezettként nem szokott több vállalkozó szerepelni. A szerződési típusszabadságra tekintettel azonban az ilyen szerződés kötése sem kizárt.
Az ilyen együttes kötelezettségvállalásnak azonban a jelen esetben ellentmond az a körülmény, hogy az I. r. és a II. r. alperesek között külön alvállalkozási szerződés is létrejött, továbbá hogy a már említett generálkivitelezési szerződésben a II. r. alperes szintén alvállalkozóként – és nem vállalkozóként – van megjelölve.
A szerződési nyilatkozatok ellentmondásai szükségessé tették volna, hogy az elsőfokú bíróság gondoskodjék arról, hogy a felek perbeli jogaikat helyesen gyakorolják [Pp. 3. § (1) bek.].
Az I. r. alperes védekezésében előadta, hogy a II. r. alperes alvállalkozót közvetlenül is lehet kicserélésre kötelezni.
A Pp. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Az I. r. alperes nyilatkozataiból egyértelműen kitűnik, hogy a generálkivitelezési szerződés megszegése miatt fennálló felelősségét a II. r. alperesre kívánta hárítani, az ő közvetlen helytállását akarta elérni, lényegileg ennek marasztalását kérte, ha erre vonatkozólag szabályosnak tekinthető kereseti kérelme nem is szerepel az iratokban. Az elsőfokú bíróság ítéletében az I. r. és a II. r. alperes közti viszonyt nem határozta meg, feltehetőleg azért, mert megítélése szerint az I. r. alperes nem élt keresettel a II. r. alperes ellen [Pp. 2. § (1) bek.]. Az I. r. alperes perbeli nyilatkozatainak ilyen megítélése azonban a fentiek szerint nem helytálló. A II. r. alperes ellen az I. r. alperes részéről is előterjesztettnek kell tekinteni a kereseti kérelmet és annak tárgyában is határozni kell.
Az I. r. alperes fellebbezése a saját marasztalása ellen, a II. r. alperes közvetlen marasztalására irányul. A fellebbezésnek az előbbi része annyiban nem megalapozott, hogy a felperessel szemben mint generálkivitelező ő köteles helytállni. Helytállásának terjedelmét (ideértve a kijavítás határidejét is) azonban a munkát ténylegesen végző II. r. alperes kötelezettségével összhangban lehet és kell megállapítani, a realitás követelménye a jogviszonyok kapcsolódása esetén sem hagyható figyelmen kívül. E vonatkozásban tehát a fellebbezés alapos, s a teljesítés objektív lehetőségét nem vizsgáló elsőfokú ítélet megalapozatlan.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet részben hatályon kívül helyezte, a kijavítási határidő tekintetében az ügy újratárgyalását és új határozat hozatalát, az I. r. alperesnek a II. r. alperes elleni keresetére vonatkozóan pedig kiegészítő határozat hozatalát rendelte el.
(Legf. Bír. Gf. V. 30 756/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 6. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás