GK BH 1975/284
GK BH 1975/2841
1975.06.01.
A szállítmányozó a gyűjtőforgalomban a küldeményt ért kárért fuvarozó módjára akkor felel, ha azt a megbízó dolgaival együtt szállított más dolgok okozták [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 520. § (2) bek.; 37/1964. (KkÉ 25.) KkM utasítás 27. § (2) bek.].
A külföldi szállítmányozó az alperes címére 1971. augusztus 11-én gyűjtőforgalomban 173 colliból álló küldeményt adott fel vasúton. Az alperes belföldön a küldeményt a felperes külkereskedelmi vállalat által megjelölt címzettnek újból feladta.
A felperes keresetében 13 250 olasz líra és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert a küldeményből az áru egy része hiányzott.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperes nem szegte meg a nemzetközi szállítmányozás feltételeiről szóló 37/1964. (KkÉ 25.) KkM utasítás 26-28. §-aiban meghatározott kötelezettségeit. A külföldi közvetett szállítmányozó a collik darabszámát vámhatósági felügyelet mellett megállapította. A megállapítást a vámhivatal megbízottja aláírta és bélyegzővel ellátta. Nincs bizonyíték arra, hogy a hiány a gyűjtőforgalommal összefüggésben keletkezett.
A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperes marasztalását kérte. Előadása szerint az alperes kártérítési felelőssége a Ptk. 520. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján fennáll, mert a küldeményt gyűjtőforgalomban továbbította és a kár ennek során keletkezett.
A fellebbezés nem alapos.
A 37/1964. (KkÉ 25.) KkM utasítás 27. §-ának (2) bekezdése szerint a szállítmányozó a fuvarozás körében keletkezett kárért csak akkor felel, ha a küldeményt mások küldeményeivel együtt gyűjtőforgalomban továbbította, és a kár ennek folytán keletkezett. A Ptk.-nak a felperes által a fellebbezésben említett rendelkezése valóban az “ennek során” kifejezést használja, vagyis e rendelkezés szerint fuvarozó módjára akkor felel, ha a küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve továbbította, és a kár ennek során keletkezett. A törvényhez fűzött miniszteri indokolás kiemeli, hogy a fuvarozást is végző szállítmányozóval szemben fokozott felelősség alkalmazása szükséges, hiszen a küldeménynek a szállítmányozó birtokba adásától kezdve a megbízó azzal fizikailag nem rendelkezik, több külső behatásnak kitéve ténylegesen a szállítmányozó rendelkezése alá kerül, a megbízó képtelen a szállítmányozó tevékenységének, a kezelés megfelelő voltának állandó ellenőrzésére, illetőleg a dolog károsodása valódi okainak megállapítására. Mindezek ellenére a törvény nem írja elő minden esetre a szállítmányozó feltétlen felelősségét. A miniszteri indokolásból megállapíthatóan ugyanis a szállítmányozó a gyűjtőforgalomban való továbbítás esetén ilyen módon csak akkor felel, ha a megbízó dolgaiban az együtt szállított más dolgok okozták a kárt.
A fentiek egybevetéséből nyilvánvaló, hogy a szállítmányozó feltétlen felelősségének megalapozásához nem elég pusztán a gyűjtőforgalomban történő továbbítás, hanem az okozati összefüggés megállapítása is szükséges a gyűjtőforgalomban való továbbítás és a kár keletkezése között. A konkrét perben ilyen okozati összefüggés nem bizonyított.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta és a felperest fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
(Legf. Bír. Gf. IV. 31 918/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 6. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás