GK BH 1975/288
GK BH 1975/2881
1975.06.01.
Gazdasági perben eljáró fellebbezési bíróság a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül abban az esetben is megváltoztathatja az elsőfokú bíróság határozatát, ha az az illeték kiszabását jogszabálysértéssel mellőzte [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. § (3) bek.; 11/1966. (VI. 29.) PM rendelet 119/A. §, 119/B. §; GKT 2/1974.].
1973. július 27-én az egyik főközlekedési úton az alperes erdészetéből kivágó szarvas nekiszaladt a felperes biztosított személygépkocsijának. A felperes 13 955 Ft kártérítés és kamata iránt indított keresetének az elsőfokú bíróság 10 315 Ft és ennek kamatai erejéig adott helyt, az ezt meghaladó keresetet pedig elutasította. A szakértői díj megfizetésére az alperest kötelezte, az elsőfokú eljárási illeték kiszabását pedig a felek személyes illetékmentességére tekintettel mellőzte.
A felperes fellebbezése arra irányult, hogy az alperes fizesse meg azt a 2860 forintot kitevő értékcsökkenést is, amely a kocsi fényezésében keletkezett a kirendelt szakértő megállapítása szerint.
A fellebbezés alapos.
A szakértői véleményből kitűnő és nem vitatott tény, hogy a baleset következtében – többek között – a gépkocsi következő alkatrészei sérültek meg: bal oldali első sárvédő, első szélvédő oszlop, bal oldali első ajtó, középoszlop, bal oldali hátsó ajtó, bal oldali hátsó sárvédő és a tetőlemez. Ebből az következik, hogy ezek a részek új fényezésre szorultak.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az ítéletnek a kártérítési összegre vonatkozó részét a fellebbezés keretei között megváltoztatta.
Téves az elsőfokú ítéletnek az eljárási illetékre vonatkozó rendelkezése is. Az alperes ugyanis gazdálkodó szerv, nem részesül személyes illetékmentességben [11/1966. (VI. 29.) PM r. 119/A. §, 119/B. §].
A Pp. 253. §-ának (3) bekezdése szerint a másodfokon eljáró bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között változtathatja ugyan meg, de ezeknek a korlátaira tekintet nélkül határoz – egyebek között – a le nem rótt illeték megfizetéséről. A GKT 2/1974. sz. állásfoglalás szerint az említett jogszabályt a gazdasági perekben úgy kell értelmezni, hogy a másodfokú bíróság a felek ilyen irányú kérelme nélkül is határozhat a le nem rótt illeték kérdésében és az első fokon eljárt bíróság ítéletét az illetékre vonatkozó részében hivatalból is megváltoztathatja, ha az nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek. Ez következik abból, hogy a gazdasági perekben az illetéket nem kell előre leróni, hanem annak befizetéséről az eljárást befejező határozatában a bíróságnak kell rendelkeznie. Amennyiben tehát az elsőfokú bíróság az illeték felől egyáltalán nem rendelkezett, vagy az illetéket a jogszabályban meghatározott összegnél kisebb összegben határozta meg, a másodfokú bíróságnak e hiányosságokat korrigálnia kell.
Az említett állásfoglalásból következik, hogy a másodfokú bíróságnak hivatalból abban az esetben is intézkednie kell, amikor a bíróság téves indokok alapján az illeték megállapítását kifejezetten mellőzi. Tulajdonképpen ilyen esetben is értelemszerűen arról van szó, hogy a Pp. 253. §-ának (3) bekezdésében meghatározott intézkedésre van szükség, mert a fél nem rótta le az illetéket.
Ezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az alperest az elsőfokú illeték megfizetésére is kötelezte.
(Legf. Bír. Gf. VII. 31 964/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 6. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás