PK BH 1975/29
PK BH 1975/291
1975.01.01.
Felemelt illetéket kiszabó államigazgatási határozat ellen a kivetés jogalapja kérdésében keresettel lehet fordulni a bírósághoz [1957. évi IV. törvény 57. § (1) bek. e) pont; 11/1966. (VI. 29.) PM rendelet 185. §*, 186. § (2) bek.; PK 192. sz. I/e pont].
A felperesek az 1972. augusztus 31-én kelt adásvételi szerződés szerint megvették T. M. és felesége ingatlanát.
A megyei illetékhivatal az adásvételi szerződés alapján a felperesek terhére 11 900 Ft ingatlan-vagyonátruházási illetéket és a szerződés késedelmes bemutatása miatt 5000 Ft felemelt illetéket írt elő. Az utóbbit azzal indokolta, hogy bár a felperesek az ingatlant 1972. augusztus 31-én vették, az erről szóló adásvételi szerződést csak késedelmesen, 1972. október 7-én mutatták be illeték kiszabására. A felemelt illeték kiszabása miatt a felperesek fellebbeztek, vitatták azt, hogy a szerződést késedelmesen mutatták volna be illeték kiszabására.
A megyei tanács vb. pénzügyi osztálya alperes határozatával a felperesek fellebbezését mint alaptalant elutasította.
A felperesek a felemelt illetéket kiszabó államigazgatási határozatok hatályon kívül helyezése iránt – az 1957. évi IV. tv. 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján – keresetet nyújtottak be a járásbírósághoz. Ebben továbbra is vitatták, hogy a szerződés bemutatása terén őket késedelem terhelné, s hogy a felemelt illeték kivetése jogszerű volna.
A járásbíróság végzésével a keresetlevelet az 1952. évi III. törvény (Pp.) 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. Álláspontja szerint a felemelt illeték bírság jellegű, s mint ilyen – mivel nem az illeték kivetésének a jogalapját érinti – a bíróság előtt keresettel nem támadható.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperesek fellebbeztek. Fellebbezésükben arra hivatkoztak, hogy a felemelt illeték kivetésének jogosságát, annak jogalapját vitatják, a kereseti kérelmük elbírálása tehát bírósági hatáskörbe tartozik.
A megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését indokai alapján helybenhagyta.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. IV. tv. 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint bíróság előtt megtámadható az adó-, vagy illetékkötelezettséget megállapító határozat a kivetés jogalapja tekintetében.
Az illetékről szóló – többször módosított – 11/1966. (VI. 29.) PM rendelet 185. §-a értelmében a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetőleg késedelme esetében az illetéket felemelt mértékben kell kiszabni. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának, illetőleg késedelmének kérdése szoros kapcsolatban áll az illetékfizetési kötelezettség kezdő időpontjának (az illetékfizetési kötelezettség keletkezése időpontjának) kérdésével, mert a mulasztás, illetőleg a késedelem attól függően állapítható meg, hogy mi az illetékfizetési kötelezettség kezdő időpontja.
Ha pedig az illetékfizetési kötelezettség kezdő időpontjának kérdése a kivetés jogalapja körébe tartozik, akkor ugyancsak ebbe a körbe tartozik a döntés abban a kérdésben is, hogy fennáll-e a felemelt illeték fizetésének kötelezettségét megalapozó mulasztás, illetőleg késedelem. Az államigazgatási határozat tehát keresettel a szóban levő esetben is megtámadható.
A kifejtetteket támasztja alá egyébként az említett rendelet 180. §-ában foglalt rendelkezés, amely szerint az illeték- vagy felemelt illetékfizetési kötelezettséget megállapító elsőfokú határozat (fizetési meghagyás, felhívás) megsemmisítésére vagy megváltoztatására irányuló eljárásra az 1957. évi IV. tv.-nek a fellebbezési, a bírósági, illetve a fellebbezésen kívüli eljárásra vonatkozó szabályai az irányadók, továbbá a 186. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés is, amely a felemelt illeték kiszabásához való jog tekintetében külön elévülési időt állapít meg.
A kifejtettekből következik, hogy törvényt sértett az elsőfokú bíróság, amikor a felemelt illeték kérdésében a bírósági hatáskör hiányát megállapította, és a felperesek keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. Ugyancsak tévedett – s ezáltal jogszabályt sértett – a másodfokú bíróság is, amikor az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
(Legf. Bír. M. törv. I. 10031/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 1. számában.
*,
Helyette lasd a 13/1974. (V. 18.) PM rendelet 14. §-ába foglalt rendelkezést.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás