BK BH 1975/300
BK BH 1975/3001
1975.07.01.
A szigorított őrizet elrendelésének nem akadálya, ha a vádlott a megelőzően összesen 3 évi szabadságvesztéséből – e büntetésének összbüntetésbe foglalása folytán – csak 2 évet és 9 hónapot töltött ki [1974. évi 9. törvényerejű rendelet, 1961. évi V. törvény (Btk.) 73. § (2) bek.].
A többszörös visszaesőként elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt az elsőfokú bíróság a vádlottat halmazati büntetésül 2 évi szabadságvesztésre ítélte.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a szigorított őrizet el nem rendelése miatt jelentett be fellebbezést, amelyet a megyei főügyészség fenntartott.
Az elsőfokú bíróság mellőzte a vádlott szigorított őrizetének elrendelését azon az alapon, hogy a terhére megállapított bűncselekmények csekély tárgyi súlyúak, azok elkövetése is italozó életmódjával van összefüggésben, s minthogy jelenleg a bíróság kötelezte kényszerelvonó kezelésre is, remény van arra, hogy ezt követően felhagy bűnöző és iszákos életmódjával.
A megyei bíróság azonban ezeket az indokokat nem tette magáévá, s a szigorított őrizet elrendelésére irányuló ügyészi fellebbezést alaposnak találta.
A vádlott szándékosan elkövetett vagyon elleni bűncselekmények miatt 1967-ben javító-nevelő munkára, 1969-ben 6 hónapi, 1971-ben 1 év 6 hónapi, 1972-ben pedig 1 évi, összesen tehát 3 évi szabadságvesztésre volt ítélve. A szabadságvesztéseket 2 év 9 hó és 15 nap tartamban összbüntetésbe foglalták, melyet a vádlott le is töltött. Tekintettel tehát a vádlott mostani 2 évi szabadságvesztésre történt elítélésére, a szigorított őrizet elrendelésének az 1974. évi 9. tvr. 1. §-a a) és b) pontjaiban meghatározott objektív ismérvei fennforognak.
Ezeknek az ismérveknek a fennállását nem érinti az a tény, hogy a vádlott az összesen 3 évi szabadságvesztésből az összbüntetésbe foglalás folytán kevesebbet, csak 2 évet, 9 hónapot és 15 napot töltött le ténylegesen. Ennek ugyan ellentmondani látszik a felhívott törvényhely indokolásának az a kitétele, amely a “legalább három év letöltését” említi. A megyei bíróság azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a törvény tételes rendelkezése és az indokolás között – esetleg – nincs kellő összhang, abban az esetben a törvény rendelkezése az irányadó.
A törvény pedig a legalább háromszori, együttesen legkevesebb háromévi szabadságvesztésre elítélést szabja meg előfeltételül.
Ami most már a törvény 1. §-ának c) pontjában megfogalmazott úgynevezett szubjektív előfeltételt, a törvényes rendelkezésekkel való következetes szembehelyezkedés megállapíthatóságát illeti, a megyei bíróság rámutat arra, hogy a vádlottat az utóbbi években sorozatosan elítélték vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt. A már említett összbüntetéséből 1974. április 14-én szabadult, ezután folytatta italozó életmódját, s már május 14-én újabb bűncselekményt, pajta betörést követett el, amelyért 1974. szeptember 23-án ítélték el nem jogerősen 2 hónapi szabadságvesztésre. Ez nem járt azonban semmiféle visszatartó hatással, mert a következő napon követte el a jelenlegi ügy tárgyát képező három bűncselekményt.
A bűncselekmények elkövetésének ilyen körülményeiből és a vádlott életmódjából megalapozottan megállapítható, hogy a törvényes rendelkezésekkel következetesen szembehelyezkedik.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából kitűnő az a feltételezés, hogy a vádlott a mostani büntetése és a kényszerelvonó kezelés eredménye folytán esetleg felhagy eddigi bűnöző életmódjával, ilyen körülmények között a szigorított őrizet mellőzéséhez nem nyújthat törvényes alapot. Egy ilyen irányú kedvező változás jelei legfeljebb a szigorított őrizetből való ideiglenes elbocsátásnál vehetők majd figyelembe.
A vádlott cselekményeinek tárgyi súlya sem tekinthető csekélynek. Egyrészt azért, mert bűntettet megvalósító cselekménye 2 évtől 8 évig terjedhető szabadságvesztés büntetési tétel alá esik, másrészt mert az elsőfokú bíróság is – bár halmazati büntetésül – 2 évi szabadságvesztésre ítélte a vádlottat. Ezek pedig a csekély súly ellen szólnak.
A megyei bíróság ezért a Be. 260. §-a alapján az elsőfokú ítéletet megváltoztatta annyiban, hogy a vádlott szigorított őrizetét elrendelte.
(Debreceni Megyei Bíróság 1. Bf. 26/1975. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 7. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás