PK BH 1975/314
PK BH 1975/3141
1975.07.01.
A szociális otthonban gondozottak után fizetendő gondozási díj megállapítása államigazgatási hatáskörbe tartozik. A fizetésre kötelezett leszármazó azonban keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy a szociális otthonban gondozott szülője a tartásra érdemtelen [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. § (3) bek.; 4/1972. (IV. 16.) ÉüM rendelet 3. §, 9. §; 1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §; 8. sz. Irányelv].
A rendelkezésre álló adatok szerint a városi tanács vb. egészségügyi osztálya határozatával a szociális otthonban ápolt alperes után a felperest havi 400 Ft gondozási díj fizetésére kötelezte. A határozat ellen a felperes fellebbezett, fellebbezésében hivatkozott arra, hogy az alperes vele szemben tanúsított magatartására figyelemmel az ő gondozási díj fizetésére való kötelezése méltánytalan. A megyei tanács vb. egészségügyi osztálya az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes szülőtartásra vagy gondozási díjra nem jogosult, miután vele szemben fennálló tartási kötelezettségét nem teljesítette.
A városi bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint a felperes gondozási díjfizetési kötelezettségét az államigazgatási szervek a 4/1972. (IV. 16.) EüM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése, valamint 9. §-ának (1) bekezdése értelmében állapították meg. Az államigazgatási határozat megváltoztatására, illetve a gondozási díj megszüntetésére az illetékes tanács egészségügyi osztálya jogosult, amely a felperes által előadottakat már jogerősen elbírálta.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett és a gondozási díj kifizetési kötelezettség alóli mentesítését kérte.
A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette. A végzés indokolásában kifejtettek szerint a jogvita eldöntésére az államigazgatási szervnek van hatásköre, ezért a városi hatóság akkor járt volna el helyesen, ha a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján – figyelemmel a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjára – megszünteti.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Házastárs hiányában, vagy ha a házastárs a tartásra képtelen, a tartásra jogosultat rokonai közül – a Csjt. 61. §-ának (1) bekezdése értelmében – elsősorban leszármazói kötelesek eltartani.
A szociális otthonban gondozottak eltartásáról közvetlenül az állam gondoskodik, amelyhez gondozási díj fizetésével a gondozottnak, illetve hozzátartozójának kell hozzájárulnia.
A gondozási díj fizetésére kötelesek körét a 4/1972. (IV. 16.) EüM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése akként határozza meg, hogy a gondozási díjat a gondozottnak kell megfizetnie, ha pedig erre nem képes, a gondozási díjat – vagy a teljes gondozási díjból a gondozott által meg nem fizetett összeget – a gondozott tartására köteles és képes házastársa, illetőleg gyermeke vagy szülője köteles megfizetni.
Az idézett rendelet 9. §-a értelmében a gondozási díj fizetésére kötelezett személyeket, valamint a fizetés módját a beutalásra jogosult városi tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, a községi tanács szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei, városi kerületi hivatal a beutalással egyidejűleg határozattal állapítja meg.
A Legfelsőbb Bíróság 8. számú Irányelvének 4. pontja értelmében a gyermek egyéb feltételek megléte esetén sem köteles eltartani szülőjét, ha az a gyermekével szembeni kötelezettségeit olyan súlyosan sértette meg, hogy erre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó. A módosított Csjt. 60. §-ának (3) bekezdése szerint nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált.
Miután a gyermek a gondozási díjat szülője tartásához való hozzájárulásként fizeti, hivatkozhat a szülő érdemtelenségére, amelyre tekintettel tartásdíjat sem lenne köteles fizetni.
Az államigazgatási szerv azonban hatáskörében eljárva gondozási díjat és nem tartásdíjat állapít meg, ebből pedig az következik, hogy miként a tartásdíj megállapítása, a tartásdíjra való érdemtelenség elbírálása is kizárólag a bíróság hatáskörébe tartozik.
Helyes az eljárt bíróságoknak az az álláspontja, hogy a gondozási díjfizetési kötelezettséget megállapító határozat megváltoztatására a bíróságnak nincs lehetősége. A felperes keresete azonban nem erre, hanem az alperes tartásdíjra való érdemtelenségének a megállapítására irányult. A Pp. 123. §-ának értelmében megállapításra irányuló kereseti kérelmének akkor van helye, ha a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Erre a rendelkezésre figyelemmel a felperes megállapításra irányuló kereseti kérelmet előterjeszthetett.
Ha a bíróság az alperes szülőtartásdíjra való érdemtelenségét megállapítaná, ez az államigazgatási szervre is irányadó.
Az alperes szülőtartásdíjra való érdemtelenségének megállapítása iránti per mikénti eldöntéséhez az államigazgatási szervnek nyilvánvalóan jogi érdeke fűződik, ezért a Pp. 54. §-ának (1) bekezdése alapján az alperes pernyertességének előmozdítása végett a perbe beavatkozhat. Erre figyelemmel a Pp. 54. §-ának (2) bekezdése alapján a perről és a beavatkozás lehetőségéről a bíróságnak értesítenie kell az államigazgatási szervet.
Az államigazgatási iratokból kitűnően az államigazgatási hatóság a gondozási díjat megállapító határozattal a szülő tartásdíjra való érdemtelenségének elbírálását a bíróság hatáskörébe tartozó kérdésnek tekintette.
Az eljárt bíróságok tehát jogszabályt sértettek, amikor az adott ügyben hatáskörük hiányát állapították meg.
(Legf. Bír. P. törv. II. 20 788/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 7. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás