GK BH 1975/322
GK BH 1975/3221
1975.07.01.
Fuvardíjköveteléssel kapcsolatos beszámítási kifogás érvényesítésének nem előfeltétele az előzetes felszólamlás [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §; 26/1960. (V. 21.) Korm. rendelettel közzétett Gépjármű Fuvarozási Szabályzat (GFSZ) 70. § (6) bek.].
A felek között létrejött szerződés értelmében az alperes a felperestől autóbuszt bérelt. A gépkocsivezető az alperes dolgozója volt.
A felperes kereseti követelésével szemben az alperes beszámítási kifogással élt, mert a felperes fuvardíj címén alaptalanul számlázott. A kérdéses esetben ugyanis a gépkocsit javítás céljából a felperes telepére kellett irányítani, a gépkocsi javítását pedig a felperes díjtalanul volt köteles elvégezni. Ennek időtartama alatt az autóbusz használatára nem volt lehetőség, tehát a felperest a beszedett fuvardíj nem illeti meg.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereseti összeg és az eljárási illeték megfizetésére kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint a kereset alapos, a beszámítási kifogás pedig alaptalan. A 26/1960. (V. 21.) Korm. rendelettel közzétett Gépjármű Fuvarozási Szabályzat (GFSZ) szerint ugyanis az alperes a fuvarszámlával kapcsolatos igényét a felszólamlással köteles érvényesíteni, ezt azonban nem tette meg. Ilyen körülmények között a Ptk. 296. §-ában szabályozott beszámításnak nincs helye.
Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Megismételte beszámítási kifogását.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a beszámítási kifogás elvetésének vonatkozásában jogszabályt sért.
A Ptk. 296. §-ának (1) bekezdése szerint a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha a jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A (2) bekezdés értelmében a beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.
Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a beszámítani kért alperesi követelés a GFSZ rendelkezései szerint előzetesen csak felszólamlással érvényesíthető. A konkrét esetben ugyanis a felek nem fuvarozási, hanem bérleti szerződést kötöttek, amelyre nem a GFSZ előírásai az irányadók. Nincs tehát jogszabályi akadálya a beszámításnak, illetve a beszámítás érdemi elbírálásának.
Egyébként, ha a felek között fuvarozási szerződés állana fenn, az alperes ebben az esetben is élhetne beszámítási kifogásával. A GFSZ 70. §-ának (6) bekezdése szerint ugyanis a jogosult követelését keresettel a bíróság előtt csak akkor érvényesítheti, ha előzetesen felszólamlással élt. A konkrét esetben azonban az alperes beszámítási kifogását nem viszontkeresetben, hanem csupán védekezésként érvényesítette. E két intézmény azonban – amint azt a GKT 1/1973. sz. állásfoglalás részletesen is kifejti – nem azonosítható. A beszámítás polgári jogi, a viszontkereset perjogi intézmény. A beszámítás és a viszontkereset érvényesítésének mások a jogszabályban írt előfeltételei (pl. a jogosult – a Ptk. 297. §-a alapján – elévült követelését beszámítás útján érvényesítheti, míg viszontkereset formájában való érvényesítésnek nincs helye stb.). A fuvarozási szerződések körében – a GFSZ említett rendelkezése értelmében – a kereset (és az ezzel egy tekintet alá tartozó viszontkereset) indításának előfeltétele az előzetes felszólamlás. Ebből azonban nem következik az, hogy a felszólamlás egyben a beszámítási kifogás érvényesítésének is jogszabályi előfeltétele volna, vagyis hogy beszámítási kifogással csak az az alperes élhetne, aki korábban előzetes felszólamlással élt.
A kifejtetteknek megfelelően az első fokú ítéletet az 1952. évi III. törvény (Pp.) 252. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján hatályon kívül kellett helyezni, és az ügy újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát kellett elrendelni.
(Legf. Bír. Gf. IV. 32 201/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 7. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás