GK BH 1975/326
GK BH 1975/3261
1975.07.01.
Építési-szerelési munka rejtett hibájának kijavítása esetén a kötbér alapja – hacsak a hiba nem az egész létesítmény használhatóságát érinti – a hibás munkarész értéke [44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet 25. § (2) bek., 30. § (2) bek. c) pont, 31. § (1) bek. b) pont; az 5/1968. (IV. 6.) ÉVM rendelettel közzétett építési szerződési alapfeltételek 33. § (1) bek. b) pont.].
Az alperes kivitelező vállalat egy hivatal átalakítási és bővítési munkáit végezte. Az átadást követően a felek 85 550 Ft összegű szavatossági hibát állapítottak meg, amelynek kijavítására 1973. október 1-jei határidőt tűztek ki. Az alperes maradéktalanul csak 1974. március 15-én teljesített. A felperes a késedelem miatt 85 550 Ft alapulvételével 5494 Ft kötbér kiszabását kérte.
Az alperes védekezésében előadta, hogy a felperes november 15-i és november 20-i készrejelentések alapján átvételre nem jelent meg, és erre csak december 11-én került sor. Ekkor megállapították, hogy 28 220 Ft összegű szavatossági hibát anyaghiány miatt határidőre nem javított ki, tehát az alperes 57 350 Ft értékű hibás munkát kijavított. Előadta végül, hogy az anyaghiány tekintetében vétlen.
A felperes előadása szerint az építési munka oszthatatlan, ezért bármely munkarész hibájának ki nem javítása miatt az egész érték után a kötbérfizetési kötelezettség fennáll.
Az elsőfokú bíróság az alperest a keresetnek megfelelően 5494 Ft kötbérben marasztalta. Az indokolás szerint az építési munka oszthatatlan, s a kötbér alapját a felek által 1973. július 27-i jegyzőkönyvben megállapított 85 550 Ft érték alapulvételével kell megállapítani. Ezt alátámasztja az is, hogy ebben a jegyzőkönyvben a felek a kötbéralapot egységesen 85 550 Ft-ban jelölték meg.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Kérte a felperes keresetének elutasítását. Előadása szerint a teljesítést követően felmerült meghibásodások kijavításának késedelmével kapcsolatban a felperes nem érvényesíthet kötbérigényt jogszabályi rendelkezés vagy külön megállapodás hiányában. Az 1973. július 27-én felvett jegyzőkönyvben csupán a hibák összegét jelölték meg, de ebből nem vonható le olyan következtetés, amely szerint a felek az esetleges késedelmi kötbérrel való szankcionálásban megállapodtak volna. Azt is előadta, hogy szavatossági munkáknál az oszthatatlanság elve nem áll fenn, tehát kötbéralapként legfeljebb a megszabott határidőre ki nem javított hibás munkarész 28 220 Ft értékét lehetne alapul venni.
A fellebbezés részben alapos.
A vállalatok vállalkozási szerződéseiről szóló 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet 30. §-a (2) bekezdésének c) pontja meghatározza a hibás teljesítés esetében járó törvényes kötbért. E rendelkezés szerint hibás teljesítésnél, ha a megrendelő a munka kijavítását igényli, a késedelem esetére megállapított törvényes kötbér mértékét kell alkalmazni. Az említett rendelkezés nem tesz különbséget abban a vonatkozásban, hogy a hibás teljesítést az átadáskor vagy azt követően észlelték. Ebből az következik, hogy hibás teljesítés esetében a kötbér akkor is megilleti a megrendelőt, ha a hibát nem az átadáskor, hanem azt követően fedezi fel és közli kifogásként [44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet 31. § (1) bek. b) pont, 25. § (2) bek.] a kivitelezővel. A hiba kijavítására megállapított határidő is ennek megfelelően kötbérterhes [44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet 30. § (2) bek. c) pont]. Egyébként a kötbér a kifogás közlésétől jár.
Az oszthatatlanságot illetően azonban tévedett az elsőfokú bíróság. Az oszthatatlanság ugyanis az átvételig fennáll, a teljesítés után megnyilvánult hibákkal kapcsolatban azonban az oszthatatlanság már nem állapítható meg, kivéve, ha a hiba miatt az egész létesítmény nem használható rendeltetésszerűen (eredeti oszthatatlanság). Amennyiben az észlelt hibákat a kivitelező csak részben javítja ki, úgy a ki nem javított hibák miatt – kimentés hiányában – az 5/1968. (IV. 6.) ÉVM rendelettel közzétett építési szerződési alapfeltételek 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a szolgáltatás hibás részének, illetőleg a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használható részének értéke alapulvételével tartozik a kötbért megfizetni a hiba közlésétől számítva [44/1967. (XI. 5.). Korm. r. 31. § (1) bek. b) pont].
Az építési alapfeltételek 29. §-ának (2) bekezdése szerint a vállalkozó a kijavítás elvégzéséről a megrendelőt értesíti, a megrendelő az értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles a kijavított munkát átvenni, és az átvételt írásbeli nyilatkozattal elismerni. Az alperes előadása szerint a jelen esetben a kijavításról az értesítés csak november 15-én, illetve 20-án történt meg és a felperes jegyzőkönyvet csak december 11-én vett fel a hibák kijavításáról. Ilyen körülmények között nem állapítható meg egyértelműen, hogy az alperes milyen értékű munka kijavításával és mennyi ideig volt késedelemben.
Ezenkívül az iratok között nem található meg az 1973. július 27-i jegyzőkönyv, amelyről a bíróság azt állapította meg, hogy ezzel a felek a hibák kijavítására vonatkozó kötelezettséget “oszthatatlanná” tették. E jegyzőkönyv hiányában, illetve a jegyzőkönyvbe foglalt kifejezett ilyen irányú megállapodás hiányában az oszthatatlanságot nem lehet megállapítani.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet az 1952. évi III. törvény (Pp.) 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a fenti szempontoknak megfelelően a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Gf. VI. 31 933/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 7. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás