GK BH 1975/333
GK BH 1975/3331
1975.07.01.
A szövetkezeti felszámoló bizottság korábbi elutasító határozatának jogkövetkezményei a kényszerfelszámolás időszakában is fennmaradnak [1955. évi 21. törvényerejű rendelet (Vht.) 211/C. § (1) bek., 211/E. § (3) bek.; 4/1972. (I. 29.) PM rendelet 6. § (3) bek., 15. § (2) bek.].
Az alperes által készített szellőzőberendezés használhatatlansága miatt a vállalkozási díj visszatérítése iránt indított perben az elsőfokú bíróság – elfogadva az alperesnek azt a bejelentését, amely szerint a járási hivatal elnöke határozatilag elrendelte az alperes kényszerfelszámolását – a bírósági végrehajtásról szóló 1955. évi 21. törvényerejű rendelet (Vht.) 211/C. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárást felfüggesztette.
A végzés ellen a felperes fellebbezett, annak hatályon kívül helyezésével az eljárás folytatását és a követelése fennállásának a megállapítását kérte. Előadta, hogy követelésével először az alperes felszámoló bizottságához fordult, és csak igényének az elutasítása után nyújtotta be a keresetét a bírósághoz.
A fellebbezés alapos.
Az alperes szövetkezet közgyűlése 1974. február 15-én hozott határozatával a felszámolást elrendelte. A felperes által bejelentett igényt az e tárgyban 1974. március 5-én felvett jegyzőkönyv szerint a felszámoló bizottság nem ismerte el. A járási hivatal elnöke az 1974. március 4-én kelt határozatával a felszámolásnak kényszerfelszámolási eljárásként való folytatását rendelte el.
A Vht. 211/E. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a felszámoló a bejelentett igény fennállását vagy összegét nem ismeri el, az érdekelt az igényét az erre vonatkozó írásbeli közlés vételétől számított 30 nap alatt jogvesztés terhével az illetékes bíróság előtt érvényesítheti. Ezzel egyezően rendelkezik a szövetkezetek felszámolásáról szóló 4/1972. (I. 29.) PM rendelet 6. §-ának (3) bekezdése is. Ez utóbbi rendelet 15. §-a (2) bekezdésének második fordulata szerint pedig amennyiben a felszámoló bizottság a 6. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek (a hitelezőknek a követelések bejelentésére vonatkozó felhívása) már eleget tett, a kényszerfelszámolónak a Vht. 211/E. §-ának (1) bekezdésében szabályozott intézkedéseket nem kell megtennie. Ebből értelemszerűen következik, hogy a felszámolás kimondása után a felszámoló bizottsághoz intézett igénybejelentést, valamint az igénynek a felszámoló bizottság által történt elutasítását a kényszerfelszámolás későbbi elrendelése esetén nem kell megismételni. A kényszerfelszámolás szakaszában is fennmaradnak tehát mindazok a jogi hatások, amelyek a felszámoló bizottság által közölt elutasításhoz fűződnek. Ennek megfelelően a Vht. 211/C. §-ának (1) bekezdése a felperes keresetére nem alkalmazható, mert a 211/E. §-ának (3) bekezdése szerint érvényesített igényről van szó.
Az elsőfokú bíróság tehát a felperes által 1974. március 21. napján, vagyis az igény elutasításától számított 30 napon belül folyamatba tett peres eljárást tévesen függesztette fel.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú végzést az 1952. évi III. törvény (Pp.) 258. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per érdemi tárgyalására utasította.
(Legf. Bír. Gf. III. 32 047/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 7. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás