MK BH 1975/339
MK BH 1975/3391
1975.07.01.
Háztáji földnek a termelőszövetkezet általi ingyenes megművelése olyan szolgáltatás, amelyet a tag részesedésként kap. Ez után a részesedés után a termelőszövetkezet – öreg, rokkant vagy tartósan munkaképtelen tag esetét kivéve – társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni [30/l966. (XII. 24.) Korm. rendelet 83. §; 6/1966. (XII. 24.) SZOT sz. szabályzat 106. §; 6/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 178. §; 36/1970. (XI. 24.) PM rendelet 2. §].
Az alperes a felperes mezőgazdasági termelőszövetkezetnél ellenőrzést végzett, s annak alapján társadalombiztosítási járulék, késedelmi pótlék, rendbírság és eljárási költség címén fizetési meghagyással 15 392 Ft megfizetésére kötelezte a felperest.
Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv megállapításai szerint a felperes az 1972. évi zárszámadási mérlegében a munkadíjak összegét 8 250 000 Ft-ban tüntette fel. Pénzügyi ellenőrzés során azonban megállapították, hogy az említett összeg helyesen 8 372 000 Ft. A különbözet abból adódik, hogy a felperes a tagok háztáji földjét ingyenesen művelte meg, s az ennek ellenértékét, 122 000 Ft-ot a zárszámadási mérlegben nem a részesedési alap terhére kifizetett munkadíjnak tüntette fel. Az erre eső járulék, rendbírság és eljárási költség 12 210 Ft.
A felperes a járásbíróság előtt keresetet indított, amelyben kérte a fizetési meghagyás előzőekben részletezett részének hatályon kívül helyezését.
A járásbíróság a fizetési meghagyást 3192 Ft-ot meghaladó részében hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokai szerint a 30/1966. (XII. 24.) Korm. rendelet 83. §-ának (1) bekezdése értelmében járulékalapként nem vehető figyelembe a háztáji föld ingyenes megművelésének költsége.
A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítéletében kifejtett álláspontja szerint a 36/1970. (XI. 24.) PM rendelet 2. §-ának (3) és (5) bekezdéséből is az következik, hogy a szociális juttatásként elszámolt munkát nem kell a tagok jövedelmébe beszámítani. A felperes tehát nem sértett jogszabályt azzal, hogy a tagok háztáji földjét ingyenesen művelte, az azzal kapcsolatban felmerült költségeket a szociális alap terhére számolta el s e költségek után járulékot nem fizetett.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A 30/1966. (XII. 24) Korm. rendeletnek (Tsznyr.) a 32/1972. (XI. 2.) MT rendelet 18. §-ával megállapított 83. §-a (1) bekezdése szerint a termelőszövetkezet a tagok részesedése után járulékot köteles fizetni.
A 6/1966. (XII. 24.) SZOT számú szabályzat módosított és kiegészített 106. §-ának (1) bekezdése szerint a Tsznyr. 83. §-ának (1) bekezdésében említett részesedésként kell figyelembe venni a közös gazdaságban végzett munka után bármilyen címen kifizetett vagy kiosztott pénzbeli és természetbeni részesedést.
A módosított és kiegészített 6/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 178. §-ának (1) bekezdése értelmében – a közös gazdaság és a háztáji gazdaságok közötti együttműködés keretében – a termelőszövetkezet megművelheti a tag háztáji földjét, e szolgáltatásért azonban a (2) bekezdés szerint a tagnak térítést kell fizetnie, és csak kivételesen – öreg, rokkant vagy tartósan munkaképtelen tag esetén – számolhatja el a termelőszövetkezet a térítést a szociális alap terhére.
A kifejtettekből következik, hogy ha a közös munkában részt vevő tagnak nem kell térítést fizetnie a háztáji földje megműveléséért, úgy ez esetben ezt a szolgáltatást részesedésként kapja. Ezt az álláspontot támasztja alá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról és jövedelemnövekmény-adójáról szóló 36/1970. (XI. 24.) PM rendelet 2. §-ának (5) bekezdése is, amely szerint a dolgozónak szolgáltatás formájában nyújtott juttatás csak akkor nem minősül jövedelemnek, ha a dolgozó annak legalább a szűkített önköltségét megtéríti, vagy ha abban, mint szociális juttatásban részesül.
A keresetlevélben előadottakból kitűnően a szóban levő juttatást a felperes az egész évben rendszeresen dolgozó tagjai részére nyújtotta, azt tehát nem lehet szociális juttatásnak tekinteni. Minthogy pedig a termelőszövetkezet az előzőekben felhívott jogszabályok értelmében a tagoknak bármilyen címen nyújtott természetbeni részesedése után járulékot köteles fizetni, a járásbíróság ítélete, amelyben a felperest mentesítette a háztáji föld megművelésével nyújtott szolgáltatás értéke utáni járulék és az ezzel kapcsolatban kivetett rendbírság és eljárási költség megfizetése alól, valamint a megyei bíróság ezt helybenhagyó ítélete, törvénysértő.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az 1952. évi III. törvény (Pp.) 274. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a járásbíróság ítéletét megváltoztatva, a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. M. törv. I. 10 420/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 7. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás