BK BH 1975/345
BK BH 1975/3451
1975.08.01.
A többszörösen visszaesőkkel szemben kiszabott büntetésben kifejezésre kell juttatni azt az értékítéletet, amely az ilyen elkövetőket különösen veszélyesnek ítéli meg [1961. évi V. törvény (Btk.) 64. §, 296. § (3) bek. b) pont; LB 6. sz. Irányelv].
A járásbíróság a terheltet többszörösen visszaeső által jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette miatt 2 évi és 7 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 4 évi eltiltásra ítélte.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság a büntetés enyhítésére irányuló védelmi fellebbezés alapján bírálta felül az ügyet és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A megállapított tényállás lényege szerint a vagyon elleni és egyéb bűncselekmények miatt már többször elítélt terhelt legutolsó szabadságvesztéséből 1973. szeptember 26. napján szabadult. Szabadulását követően csak néhány hétig dolgozott, majd munkát nem vállalt. 1974. január 20-án hajnalban betört a ny.-i ÁFÉSZ 43. sz. vegyesboltjába, onnan pénzt és különböző árucikkeket, főleg szeszes italt vitt el összesen 3000 forint értékben.
A határozatok ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta.
A járásbíróság a büntetés kiszabásánál – helyesen – súlyosító körülményként értékelte, hogy a terhelt vagyon elleni bűncselekmények miatt is többször volt már elítélve és hogy az elbírálás tárgyát képező újabb betöréses lopást néhány hónappal az előző szabadságvesztés letöltése után, italszerzés céljából követte el. A vádlott egész eddigi életvezetésére, bűnözésre hajlamos személyiségére tekintettel azonban az okozott kár csekélyebb összegének tévesen tulajdonított olyan jelentőséget, amely a szabadságvesztésnek a törvényi büntetési tétel alsó határát alig meghaladó mértékben való megállapítására vezetett.
A Legfelsőbb Bíróság 6. számú Irányelve szerint a visszaeső bűnözők közül kiemelkednek azok, akik megelőzőleg több ízben voltak már azonos vagy hasonló jellegű bűncselekmények miatt elítélve. A többszörösen visszaesőkkel szemben kiszabott büntetésekben kifejezésre kell juttatni azt a társadalmi értékítéletet, amely az ilyen elkövetőket a társadalomra nézve különösen veszélyesnek ítéli meg. A törvényi büntetési tétel alsó határát megközelítő büntetés indokolatlan alkalmazása ilyen bűnözők esetében szemben áll a differenciálás követelményével és a visszaesés elleni küzdelmet sem szolgálja kellően.
Ezért az 1973. évi I. törvény (Be.) 290. §-ának (1) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a járásbíróság ítélete a szabadságvesztés mértékét kiszabó részében törvénysértő. A büntetés súlyosítására irányuló fellebbezés hiányában a másodfokú bíróságnak az elsőfokú ítélet megváltoztatására nem volt módja, ezért objektíve a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság végzése is törvénysértő.
A törvénysértés kiküszöbölése céljából a Be. 290. §-ának (3) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság e határozatokat a törvényességi óvással megtámadott részükben hatályon kívül helyezte és a törvénynek megfelelő határozatot hozott. Az eljárt bíróságok által figyelembe vett – mind a vádlott személyiségét, mind az elkövetés körülményeit érintő – bűnösségi körülményekre, valamint a cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel a háromévi és nyolc hónapi szabadságvesztés megállapítása mutatkozott alkalmasnak a büntetési célok elérésére.
(Legf. Bír. B. törv. I. 89/1975. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 8. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás