BK BH 1975/348
BK BH 1975/3481
1975.08.01.
A kényszerelvonó kezelésnek a szabadságvesztés végrehajtása alatt történő foganatosítása abban az esetben is lehetséges, ha azt egyébként – szabadságvesztéssel nem járó büntetés esetén – zárt gyógyintézetben kellene foganatosítani. [1961. évi V. törvény (Btk.) 62. §].
Az elsőfokú bíróság a terheltet garázdaság bűntette miatt 10 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A főügyészség a másodfokú eljárás során indítványozta, hogy a bíróság kötelezze a terheltet, hogy magát kényszerelvonó-kezelésnek vesse alá, amelyet a szabadságvesztés ideje alatt kell foganatosítani.
A beszerzett igazságügyi orvos szakértői szakvéleményből kitűnően, amellyel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállást kiegészítette – a terhelttel szembeni kényszerelvonó-kezelés csak kórházi alkoholelvonó osztályon végezhető el, fokozott orvosi ellenőrzés mellett. A kezelés ambulanter, illetve büntetés-végrehajtási intézet körülményei között ellenjavallt.
A másodfokú bíróság a főügyészség indítványát elutasította és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a terhelttel szemben – figyelemmel a betegségére – büntetés-végrehajtási intézet keretei között a kényszerelvonó-kezelés végrehajtása nem lehetséges. Határozatának további indokolásában azt fejtette ki, hogy az 1961. évi V. törvény (Btk.) 62. §-ának (2) bekezdése szerint való kényszerelvonó-kezelés lehetősége csupán akkor áll fenn, ha az elkövetőt szabadságvesztéssel nem járó büntetésre ítélték. Kitért a továbbiakban arra, hogy az 1/1966. (VI. 13.) EüM rendelet 2. §-a értelmében a fenti rendelkezéssel összhangban – a végrehajtható szabadságvesztés kiszabásának esetét kivéve, amikor a Btk. 62. §-ának (3) bekezdése és a fenti rendelet 7. §-a alapján a kényszerelvonó-kezelést büntetés-végrehajtási intézetben kell foganatosítani – lehetséges csupán a zárt gyógyintézeti kezelés. Következésképpen a jogszabályi rendelkezés folytán is kizárt a szabadságvesztés ideje alatt az olyan kényszerelvonó-kezelés, amelynek végrehajtása csak gyógyintézetben lehetséges.
A határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Tévedett a másodfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az adott esetben a kényszerelvonó-kezelés elrendelése jogszabályi rendelkezés folytán kizárt.
A Btk. 62. §-ának belső szerkezetéből nyilvánvalóan következik, hogy a (3) bekezdésben előírt és a szabadságvesztés végrehajtása alatti foganatosítás a (2) bekezdésben felsorolt mindkét esetre vonatkozik, tehát arra is, amikor egyébként rendelőintézetben és arra is, amikor zárt gyógyintézetben lenne foganatosítandó a kényszerelvonó-kezelés. De erre utal az is, hogy az 1/1966. (VI. 3.) EüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdése szerint a kényszerelvonó-kezelést – minden megkülönböztetés nélkül – büntetés-végrehajtási intézetben kell foganatosítani akkor is, ha eredetileg nem végrehajtható szabadságvesztés mellett alkalmazzák, de utóbb a bíróság az egyéb büntetést szabadságvesztésre változtatta át, vagy elrendelte a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását.
A szabadságvesztés végrehajtása alatti foganatosítás kérdésében állást foglalt a Legfelsőbb Bíróság 8/1969. számú tanácsvezetői értekezleti megállapodása is. Eszerint a bíróság által elrendelt, de még meg nem kezdett vagy be nem fejezett kényszerelvonó-kezelést külön bírói intézkedés nélkül büntetés-végrehajtási intézetben kell foganatosítani, illetve befejezni abban az esetben, ha nem a szabadságvesztés mellett elrendelt rendelőintézeti vagy zárt gyógyintézeti kezelés megkezdését vagy folytatását más ügyben kiszabott szabadságvesztés foganatba vétele akadályozza.
A most kifejtett álláspont nemcsak arra az esetre irányadó, amikor a rendelőintézeti kezeléstől a terhelt életmódja, a kórházi kezelések tapasztalata stb. alapján eleve nem várható eredmény, hanem arra az esetre is, amikor a kényszerelvonó-kezelésre kötelezett egészségi állapota miatt kizárt a rendelőintézeti foganatosítás.
A fentiek értelmében a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság törvényességi óvással megtámadott végzésének a kényszerelvonó-kezeléssel kapcsolatos rendelkezése törvénysértő.
(Legf. Bír. B. törv. V. 86/1975. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 8. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás