BK BH 1975/352
BK BH 1975/3521
1975.08.01.
Az elítéltet akkor is csak a bíróság részesítheti együttes mentesítésben, ha előbb törvényi mentesítés alá nem eső, majd pedig törvényi mentesítés alá eső büntetéssel sújtották [1961. évi V. törvény (Btk.) 83. §].
M. József a Sz.-i Járásbíróság illetve a M.-i Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság határozataival kiszabott 1 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 3 évi eltiltásra, továbbá a M.-i Járásbíróság ítéletével kiszabott 3000 Ft pénzbüntetésre történt elítélései vonatkozásában kérte a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli bírósági mentesítését.
Előadta, hogy az iratoknál levő bizonylatokból kitűnően az okozott kárt teljes egészében megtérítette. Munkáltatói, tanácsi és pártszervezeti igazolásokat csatolt annak bizonyítására, hogy az elítélésétől eltelt idő óta megfeszített munkával igyekezett elkövetett hibáit jóvátenni.
A Sz.-i Járási Ügyészség a Sz.-i Járásbíróság illetve a M.-i Megyei Bíróság ítéleteivel a társadalmi tulajdont károsító sikkasztás bűntette miatt kiszabott 1 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre ítélés vonatkozásában indítványozta a mentesítést. Rámutatott arra, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 1968. május 31. napján kelt 10-8/12/1968. sz. határozatával a terhelt büntetésének hátralevő részét kegyelemből 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Ez a határidő, valamint az 1962. évi 10. törvényerejű rendelet (Btké.) 26. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, a bírósági mentesítéssel kapcsolatos várakozási idő eredményesen eltelt. A mellékbüntetés végrehajtása is befejeződött. Álláspontja szerint tehát a mentesítés feltételei fennállnak.
Kiterjedt az indítványában arra is, hogy M. Józsefet a M.-i Járásbíróság ítéletével (jogerőre emelkedett 1971. június 21. napján) foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt 3000 Ft pénzbüntetésre ítélte. E büntetésnek a hátrányos következményei alól az 1961. évi V. törvény (Btk.) 80. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében törvényi mentesülésben részesült.
A Sz.-i Járásbíróság az 1974. december 12. napján hozott és 1974. december hó 23. napján jogerőre emelkedett végzésével M. Józsefet a Sz.-i Járásbíróság illetve a M.-i Megyei Bíróság ítéletével kiszabott szabadságvesztés büntetéséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesítette.
A Sz.-i Járásbíróság e végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 83. §-ának (1) bekezdése értelmében több elítélés esetén a mentesítés hatálya valamennyi büntetés vonatkozásában csak együttesen állhat be, ha feltételei minden egyes büntetés tekintetében megvalósultak.
A (2) bekezdés szerint pedig, ha az elítéltet a törvényi mentesítés hatályának beállta előtt olyan büntetéssel sújtják, amely nem esik törvényi mentesítés alá, az együttes mentesítést csak a bíróság adhatja meg.
Ebből a törvényi rendelkezésből következik, hogy ha a terheltet törvényi mentesítés alá nem eső büntetésre elítélése után elkövetett újabb bűncselekményért törvényi mentesítés alá eső büntetésre elítélik, az együttes mentesítést csak a bíróság adhatja meg.
A Legfelsőbb Bíróság egyébként már iránymutatást adott arra, hogy “a Btk. 83. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezés céljából nyilvánvalóan következik, nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy időbeli sorrendben az elítéltet előbb bírósági mentesítés, avagy törvényi mentesítés alá eső büntetéssel sújtották-e.” (BH 431. sz. Legf. Bír. Eln. Tan. B. törv. 818/1974. sz.)
A fentiekből következik, hogy az elbírált esetben a két elítélés vonatkozásában a mentesítés külön-külön – az egyik esetben bírói, a másik esetben törvényi mentesítés címén – nem állhatott be. Ugyancsak nem állhatott be a pénzfőbüntetésre korábban, mint az azt megelőzően kiszabott szabadságvesztésre. Következik végül, hogy mindkét elítélés vonatkozásában az elítélt csak bírósági mentesítésben részesülhet.
A járásbíróság törvényt sértett tehát, amikor kizárólag a szabadságvesztésre ítélés vonatkozásában mondotta ki a mentesítést.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az 1973. évi I. törvény (Be.) 290. §-ának (1) bekezdése értelmében megállapította, hogy a megtámadott végzés törvénysértő.
Mivel a járásbíróság – a végzésének indokaiban kifejtettek szerint – “figyelemmel az ügyészi indítványra” is hozta meg a döntését, lényegében az ügyészi indítványban foglaltakkal egyetértett. Magáévá tette – az ügyészi indítvány elfogadásával – azt az ügyészi álláspontot is, hogy a terhelt az 1971. évben gondatlan cselekményért kiszabott pénzbüntetés vonatkozásában a törvény erejénél fogva mentesült. [Btk. 80. § (1) bek. a) pont]
A végzésnek az ügyészi indítványra utaló indokaiból kitűnőleg tehát, a későbbi gondatlan cselekmény miatt pénzbüntetésre ítélés nem maradt értékeletlenül annak ellenére, hogy arra a végzés indokai formailag külön nem tértek ki. Nem kétséges, hogy az ügyészi indítvány elfogadására utalással éppen azért nem történt a pénzbüntetés vonatkozásában is mentesítés, mert a bíróság abban a téves feltevésben volt, hogy e vonatkozásban a mentesülés a törvénynél fogva beállott. A bíróság tehát ezt az elítélést is ismerve és az ügyészi indítványra utalással ezt is figyelembe véve tartotta érdemesnek a terheltet a szabadságvesztésre elítélése vonatkozásában mentesítésre.
A terhelt a mentesítésre érdemes, mert jóvátételi kötelezettségének eleget tett, a kárt megtérítette, kifogástalan életmódot folytat, a munkához való viszonya is kiemelkedően jó. Az 1 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre ítéléssel kapcsolatban a bírói mentesítésre való érdemesség megállapítására alapot adó nyomatékos körülmények mellett a kisebb súlyú gondatlan cselekmény miatti pénzbüntetésre ítélés – ami önmagában törvényi mentesítés alá esett volna – az érdemesség hiányára való következtetésre nem ad alapot.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a Be. 290. §-a (3) bekezdésének utolsó tételében foglalt ama rendelkezés folytán, mely szerint “törvénysértés esetén a törvénynek megfelelő határozatot hozhat” – a terheltet a fent megjelölt két elítélése vonatkozásában a Btk. 83. §-a (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak értelmében együttes mentesítésben részesítette.
(Legf. Bír. B. törv. IV. 316/1975. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 8. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás