BK BH 1975/354
BK BH 1975/3541
1975.08.01.
Ha az elöljáró elleni erőszak bűntettét elkövető vádlott az elöljáró védelmében fellépő rendőrrel szemben emiatt becsületsértő kifejezéseket használ, cselekménye egységesen folytatólagosan elkövetett elöljáró elleni erőszak bűntettének minősül [1961. évi V. törvény (Btk.) 158. §, 318. §].
A katonai bíróság a határőr vádlottat elöljáró elleni erőszak bűntette, szolgálati tekintély katonák előtt való megsértésének bűntette és hivatalos személy nagyobb nyilvánosság előtt való megsértésének bűntette miatt 10 hónapi fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.
A katonai bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott november 17-én szeszes italtól befolyásolt állapotba került. Előbb polgári személyeket bántalmazott, majd sértegette és karjainál fogva rángatta elöljáróját, P. R. határőr hadnagyot. A határőrtiszt mellett segítő szándékkal fellépő S. F. rendőrtörzsőrmestert szintén durván sértegette, majd ugyanígy sértő szavakkal illette a helyszínre érkező K. D. határőr hadnagyot is. A cselekmény elkövetésekor több határőr és polgári személy volt jelen.
A Legfelsőbb Bíróság által a másodfokú tárgyaláson meghallgatott orvos szakértő az iratok és a tárgyalás adatai alapján megerősítette az első fokon eljárt szakértők véleményét, mely szerint a vádlott abortív pathológiás ittas állapotban követte el cselekményét. Ez azonban nem zárta ki, csupán korlátozta beszámíthatóságát. A katonai bíróság így helyesen állapította meg a vádlott bűnösségét, a cselekmények minősítésénél azonban helytelen jogi következtetést vont le. Az állandó bírósági gyakorlat szerint: ha az alárendelt ugyanazon alkalommal elkövetett magatartásával több elöljáróval szemben alkalmaz erőszakot, vagy követi el a szolgálati tekintély megsértésének bűntettét, cselekménye egy rendbeli bűntettnek minősül. A törvény ugyanis a sérelmet szenvedett elöljáró személyének védelmén keresztül általában az elöljárói tekintélyt védelmezi [BJD 3232.]. Emellett az elöljáró elleni erőszak bűntette minden esetben magában foglalja a szolgálati tekintély megsértését is. Így e két bűncselekmény egymás mellett halmazatban nem állapítható meg [KBJD 250.]. Mellőzte a Legfelsőbb Bíróság a hivatalos személy megsértése bűntettének halmazatban való megállapítását is. Jelen esetben ugyanis a rendőr az elöljáró védelmére, annak megsegítése érdekében lépett fel. A vádlott ezen tevékenysége közben követett el vele szemben bűncselekményt. A bírósági gyakorlat e kérdésben is egységes: az elöljáró védelmére kelt személy az elöljáróval azonos jogvédelemben részesül [BH 6756.]. Ez esetben ugyanis nem arra kellett tekintettel lenni, hogy a megsértett személy rendőr, hanem arra, hogy az az elöljáróval együttesen, annak védelmében lépett fel, s ennek megfelelően nem a rendőrt, hanem az elöljárói tekintélyt óvó szabályok szerint részesült védelemben.
A Legfelsőbb Bíróság ezen indokok alapján a halmazat megállapítását mellőzte, és a vádlott cselekményét egységesen elöljáró ellen folytatólagosan elkövetett erőszak bűntettének minősítette.
A katonai bíróság a büntetés kiszabásánál nem tulajdonított kellő súlyt annak a körülménynek, hogy a vádlott a kóros részegség csökevényes fennállása mellett követte el cselekményét. A Legfelsőbb Bíróság erre a körülményre – valamint a vádlott egyébként jó katonai szolgálatára is tekintettel – nagyobb mértékben látta alkalmazhatónak az 1961. évi V. törvény (Btk.) 68. §-át és a szabadságvesztést 6 hónapra leszállította.
(Legf. Bír. Katf. III. 64/1975. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 8. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás