PK BH 1975/367
PK BH 1975/3671
1975.08.01.
Ha a lakás kiürítésére kötelezett személy a lakásban jogcím nélkül visszamarad és ott beruházásokat végez, az ezzel kapcsolatos megtérítési igényének elbírálásánál nem a lakásbérletről szóló jogszabályokat, hanem a Ptk.-nak a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 193-194. §; 1/1971. (II. 8.) Kormány rendelet 51-61. §].
A felperest és a korábban vele együtt élő házastársát a megyei bíróság arra kötelezte, hogy az alperes tulajdonában álló sz.-i házingatlanban jogcím nélkül elfoglalva tartott lakrészt ürítse ki és bocsássa az alperes birtokába. A felperes a jogerős ítélet rendelkezésének nem tett eleget, a két szobából és két mellékhelyiségből álló melléképületet jogcím nélkül továbbra is birtokában tartotta. A helyiségek használatáért havi 400 Ft lakáshasználati díjat fizetett.
A felperes 1972 júniusában a lakáshoz külön villanyórát szereltetett fel, majd a villanyvezetéket is kicseréltette. Egyéb szerelési munkákkal kapcsolatban 3763 Ft költség merült fel.
A felperes módosított keresetében 3763 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a szerelési munkálatok elvégzése nem volt indokolt. A rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználó felperes egyébként sem igényelheti az ő hozzájárulása nélkül végzett szerelési munkálatok költségeinek a megtérítését.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Rámutatott arra, hogy bérleti jogviszony esetében a kérdéses villanyszerelési munkákat az 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a bérlő lenne köteles elvégeztetni. A felek között azonban nem áll fenn bérleti jogviszony, ezért a perbeli vitát nem a lakásbérletről szóló jogszabályok, hanem a Ptk.-nak a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó rendelkezései alapján kell elbírálni. A felperes a lakást jogalap nélkül tartja birtokban, és mint jogcím nélküli lakáshasználó nem kerülhet a bérlőnél kedvezőbb helyzetbe. Mivel a felperes bérleti jogviszony esetén költségeinek megtérítését a bérbeadótól nem követelhetné, ilyen igénnyel mint jogcím nélküli lakáshasználó sem léphet fel az alperessel szemben.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az alperest arra kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 1974. július 5-től kezdődően havi 150 Ft-os részletekben 3334 Ft-ot, ennek 1973. augusztus 20-tól járó évi 5%-os kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a perbeli igény elbírálásánál nem a lakásbérletre vonatkozó jogszabályokat, hanem a Ptk. 193-194. §-ainak a rendelkezéseit kell alkalmazni. Eszerint pedig a felperes mint jóhiszemű birtokos a lakás átadása nélkül is a munka befejeztével egyidejűleg követelheti az ingatlantulajdonos alperestől a lakásra fordított szükséges és hasznos költségeinek a megtérítését.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes a lakást jogalap nélkül tartotta birtokában. Így helyes az eljárt bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperes nem a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (R.) 51- 61. §-aiban foglalt rendelkezések alapján igényelhet beruházásaiért térítést, hanem a Ptk.-nak a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó rendelkezései szerint.
Miután a felperest bírósági ítélet kötelezte a lakás kiürítésére, a nevezett a jogerős ítéletben megjelölt határidő alatt e kötelezettségének nem tett eleget, a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályok alkalmazása során őt rosszhiszemű birtokosnak kell tekinteni.
A birtokos, aki a dolog kiadására köteles, követelheti a dologra fordított szükséges költségeinek a megtérítését – a dolog fenntartásával rendszerint együttjáró kisebb kiadások kivételével –, továbbá elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat. A rosszhiszeműsége esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést [Ptk. 194. § (1) és (2) bek.].
A felperes tehát mint jogalap nélküli birtokos csak a dolog kiadásakor érvényesítheti az alperessel szembeni igényét, de akkor is mint rosszhiszemű birtokos csak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést.
A törvényességi óvásra adott észrevételeikben a felek egyezően adták elő, hogy a felperes a perbeli ingatlanból 1974. szeptember közepén elköltözött, ezzel egyidejűleg nevezettnek a jogalap nélküli birtoklása megszűnt.
A felperes mint rosszhiszemű birtokos csak abban az esetben léphet fel eredményesen térítési igénnyel az alperessel szemben, ha a beruházásaival kapcsolatban a jogalap nélküli gazdagodás az alperes javára kimutatható. Vizsgálni kell tehát azt, hogy az alperes javára jelentkezik-e jogalap nélküli gazdagodás, és ha igen, milyen értékben.
(Legf. Bír. P. törv. V. 20 857/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 8. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás