PK BH 1975/371
PK BH 1975/3711
1975.08.01.
Tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását a bíróság csak akkor rendelheti el, ha a gyermeket gondozó szülő nem képes a gyermek részére tartást nyújtani és megvannak az ideiglenes folyósítás elrendelésének a jogszabályban meghatározott egyéb feltételei is [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 65. §; 12/1974. (V. 14.) MT rendelet 7. § (1) bek.].
Cs. S. külföldi állampolgár, egyetemi hallgató és P. E. ápolónő 1966. december 22-én kötöttek házasságot. A házasságból két gyermek született. Az életközösség a házastársak között még 1969. évben megszűnt és a férj 1970. június havában az egyetemi tanulmányainak befejezése után hazatért, ahol állítólag mással házasságot kötött.
A járásbíróság a feleség keresetére 1973. október 24-én hozott és fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett ítéletével a házasságot felbontotta, a felperes feleséget feljogosította férje nevének viselésére, egyúttal az ismeretlen helyen távollevő és a kirendelt ügygondnok által képviselt alperes férjet gyermekenként havi 420 Ft tartásdíj megfizetésére kötelezte.
Ilyen előzmények után G. S.-né 1974. július 6-án azzal a kérelemmel fordult a járásbírósághoz, hogy a gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján rendelje el a megítélt gyermektartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását. Kérelmét azzal indokolta, hogy mindkét gyermekét teljesen egyedül minden rokoni támogatás nélkül tartja és neveli, a gyermekeinek tartása megfelelően biztosítva nincs, az ismeretlen helyen távollevő férjétől a gyermektartásdíjat nem tudja behajtani.
A járásbíróság a kérelmező feleség részére gyermekenként 300 Ft-nak, összesen tehát 600 Ft-nak az állam által való ideiglenes folyósítását elrendelte.
A járásbíróság végzésének indokolásában kiemelte, hogy a jogosult kérelmező volt feleség jelenleg intézetvezető egy csecsemőotthonban, havi átlagjövedelme 3667 Ft, a két kiskorú gyermekét egyedül neveli.
A volt férj hazájával, a gyermektartásdíjjal kapcsolatos jogsegélyszerződésünk nincs, ez az állam nem tagja a hágai és a New York-i nemzetközi egyezményeket aláíró államoknak, így a megítélt gyermektartásdíj a volt férj vonatkozásában behajthatatlan.
A járásbíróság végzése ellen a megyei főügyész fellebbezett.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke az ügyet másodfokú eljárásra a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést alaposnak találta.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészíti annyiban, hogy az ott megállapított és a kérelmező volt feleséget mint intézetvezetőt megillető havi 3667 Ft az említett két kiskorú gyermek után járó családi pótlékot és a havi 50 Ft-os bérkiegészítést is magába foglalja.
A kérelmezőnek az intézetben háromszobás szolgálati lakása van, amelyért havi 195 Ft-ot fizet. A lakás fűtéséről a kérelmezőnek magának kell gondoskodnia, és ő fizeti a villanyhasználattal járó díjat is. A fűtés a téli hónapokban hozzávetőleg havi 350 Ft kiadást jelent, a villanyhasználat pedig ugyanebben az időszakban havi 80-90 Ft-ot tesz ki.
A kérelmező az intézetben teljes étkezést kap, a két kiskorú gyermek pedig reggelit és vacsorát. Ezért összesen a kérelmezőnek havi 380 Ft-ot kell fizetnie. A kiskorú gyermekek egyike napközben az óvodában, a másik pedig az iskolában tartózkodik. A kiskorú gyermekek ebédet ott kapnak. Ezért a kérelmezőnek gyermekenként havi 102 Ft-ot kell fizetnie.
Ilyként a kérelmező a saját és gyermekeinek teljes napi étkezéséért havi 584 Ft-ot térít.
A gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT rendelet 7. §-ának (1) bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy ha a kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a tartásdíj behajtása más okból átmenetileg lehetetlenné vált, és a gyermeket gondozó szülő sem képes a gyermek részére tartást nyújtani, a bíróság a jogosult kérelmére az ügy összes körülményeinek alapos mérlegelése után elrendelheti a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását.
Az állam által történő ideiglenes folyósítás feltétele tehát az, hogy a gyermeket gondozó szülő ne legyen képes a gyermek részére tartást nyújtani.
A fellebbezési eljárás adatai szerint a kérelmező a megállapított havi 3667 Ft jövedelme mellett részben a munkahelye révén, részben pedig az óvodába, illetve iskolába járó gyermekei után jelentős egyéb állami támogatásban is részesül. A lakásért ugyanis csak méltányos térítést nyújt, ezenkívül maga és gyermekei részére kedvezményes ellátást is kap.
Ezekre a kedvezményekre is figyelemmel tévedett a járásbíróság, amikor azt állapította meg, hogy a kiskorú gyermekeket gondozó kérelmező szülő nem képes a gyermekek részére tartást nyújtani.
(Legf. Bír. Pf. II. 20 994/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 8. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás