PK BH 1975/372
PK BH 1975/3721
1975.08.01.
Olyan esetben, amikor a családját elhagyó, mással életközösségre lépő és az ítélettel megállapított gyermektartásdíjat nem fizető házastárs a gyermeket önkényesen magához veszi, s ezzel a gyermek kialakult életviszonyait hátrányosan megváltoztatja, a másik házastárs által a gyermek elhelyezése iránt indított perben a bíróság akkor jár el helyesen, ha a gyermek érdekének szem előtt tartásával ideiglenes intézkedéssel gondoskodik a gyermek eredeti elhelyezésének visszaállításáról [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 76. §].
A peres felek 1955. február 19-én kötöttek házasságot. A házasságukból két gyermek született. Ezek közül a nagyobbik már férjnél van, az 1965. február 7-én született leánygyermek pedig a felek életközösségének megszűnése után a felperesnél maradt. Az életközösség megszakadása úgy következett be, hogy az alperes a közös lakást elhagyta, majd ezt követően életközösségre lépett S. Gy.-vel, akivel egyszoba-konyhás albérletben lakik.
Az alperest a járásbíróság 1973. november 1. napjától kezdődően havi 280 Ft gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte.
1974. június 10-én az alperes a leányukat a felperes megkérdezése és hozzájárulása nélkül magához vette.
A felperes a házasság felbontása és a gyermeknek nála való elhelyezése iránt indított pert. Az alperes maga is kérte a házasság felbontását, a gyermek elhelyezése iránti keresetnek azonban az elutasítását kérte.
A járásbíróság végzésével a gyermeket ideiglenesen a felperesnél helyezte el, és az alperest a gyermeknek három nap alatti kiadására kötelezte. A járásbíróság rámutatott arra, hogy a gyermek az életközösség megszakadása után a felperesnél maradt, akinél a lakáskörülményekre és a felperes munkabeosztására tekintettel megfelelő helyen van. Ezzel szemben az alperes élettársi viszonyt létesített egy kétgyermekes családapával, rendezetlen lakáskörülmények között él. Az alperes és élettársa hajnalban járnak a munkahelyükre, ilyenkor csak a bérbeadók ügyelnek a gyermekre.
Az alperes az ideiglenes intézkedés folytán a gyermeket 1974. július 19-én a felperesnek átadta, a végzés ellen azonban fellebbezést nyújtott be, és a megyei bíróság a fellebbezés folytán hozott végzésével az elsőfokú bíróság végzésének az ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A megyei bíróság álláspontja szerint a gyermek érdekeit nem lehet a lakáskörülményekre leszűkíteni, az a tény pedig, hogy az alperes más férfival él együtt, őt a gyermek nevelésére alkalmatlanná nem teszi. “Jelenleg nincs olyan adat, amely azt igazolná, hogy a gyermek erkölcsi, szellemi és fizikai fejlődése veszélyeztetve lenne és hathatós, gyors, hivatalbóli elhelyezést igényelne.” A rendelkezésre álló peradatok a gyermek elhelyezésének kérdésében való döntéshez nem elegendők, ezért fel kell deríteni a tényállást, környezettanulmányt kell beszerezni, és vizsgálni kell a peres feleknek a házassági együttélés alatt tanúsított magatartását és a gyermekről való gondoskodását.
A másodfokú bíróság végzése ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos.
Az alperes a családját elhagyta, a gyermekét a felperes gondozásában hagyta. A bíróság az alperest gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, ennek a kötelezettségének azonban az alperes a peradatok szerint nem tett eleget. Ugyanakkor a gyermeket önkényesen magához vette, és ezáltal a gyermek kialakult életviszonyait hátrányosan megváltoztatta. Az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel azt, hogy a gyermek érdekében ideiglenes intézkedést kell hozni az elhelyezés felől, és helyes az a rendelkezés is, amellyel a gyermeket ideiglenesen a felperesnél helyezte el, akinek az életkörülményei rendezettebbek, és akinél a gyermek elhelyezése jelenleg megfelelőbbnek látszik.
A megyei bíróság hatályon kívül helyező végzése az ideiglenes intézkedés céljának és lényegének téves értelmezésére utal. Arra helyesen mutatott rá a megyei bíróság, hogy a gyermek elhelyezésének kérdésében való döntéshez a tényállás alapos felderítése szükséges, ebből azonban nem következik az, hogy a járásbíróság intézkedése helytelen, az azt tartalmazó végzés jogszabálysértő volt. A gyermek elhelyezésének ideiglenes elrendezése éppen az alperes önkényes eljárása folytán szükséges volt, a járásbíróság végzésének hatályon kívül helyezése ezért indokolatlan.
Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságnak törvényességi óvással megtámadott végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság végzésének a gyermek ideiglenes elhelyezésére vonatkozó rendelkezését helybenhagyta.
(Legf. Bír. P. törv. II. 21 085/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 8. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás