MK BH 1975/386
MK BH 1975/3861
1975.08.01.
Állami gazdaságban határozatlan időre alkalmazott családos dolgozó, valamint az a nyugdíjas dolgozó, aki állami gazdaságban dolgozott és ugyanazzal a gazdasággal nyugdíjasként munkaszerződés alapján munkaviszonyban van, illetményföld juttatásra minden további megszorítás nélkül jogosult. A kollektív szerződés ezzel ellentétes rendelkezése érvénytelen, s azt a dolgozó e járandóságra való jogosultságának elbírálásánál nem lehet alkalmazni [1967. évi II. törvény (Mt.) 8. §; 12/1968. (III. 16.) MÉM rendelet 1. §].
A felperes nyugdíjba vonulásáig az alperesi állami gazdaság alkalmazásában állott. Ezt követően az alperessel 1973. március 1-jén munkaszerződést kötött, amelyben, mint nyugdíjas 770 órára alkalmazták.
A felperes 1973. augusztus 28-án írásban kérte az alperesi gazdaságtól az illetményföldre való jogosultsága alapján járó juttatás kiadását.
A gazdaság igazgatója a kérelmet elutasította azzal az indokolással, hogy a felperes a munkát ténylegesen csak 1973. július 2-án kezdte meg, a kollektív szerződés rendelkezései szerint emiatt illetményföld utáni árpajuttatásra vagy pénzbeni térítésre nem tarthat igényt.
Kérelmének elutasítása után a felperes a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely a panaszát elutasította. Határozatának indokai szerint az ügy elbírálásánál a gazdaság kollektív szerződésének az illetményföld juttatás feltételeit tartalmazó függelékét kell irányadónak tekinteni. Ennek IV. Fejezete 5. pontja értelmében illetményföldet az esedékes év április 30-a után kiadni nem szabad. Az említett függelék II. Fejezetének 1. a) pontja szerint a gazdaságtól nyugdíjba ment nyugdíjas dolgozónak abban az esetben jár illetményföld, ha nyolc hónapos munkaszerződéses munkaviszonyt létesít. Végül a függelék IV. Fejezetének 1. pontja szerinti illetményföld használatára, illetve a terménynek a gazdaság részére történő eladás jogára csak azok az állandó vagy időszaki szerződött dolgozók tarthatnak igényt, akik a mindig esedékes év április 30-ától számítva hat hónapot folyamatosan munkában töltenek. Minthogy e feltételek a felperes esetében nem állnak fenn, ezért illetményföld juttatásra nem jogosult.
A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozatát keresettel támadta meg, s ebben az illetményföldre való jogosultságának megállapítását kérte a nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezések szerint.
A munkaügyi bíróság ítéletével a gazdaság kollektív szerződésének függeléke IV. Fejezetének 5. pontjára hivatkozással a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az illetményföld használatáról szóló 12/1968. (III. 16.) MÉM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése – egyebek között – akként rendelkezik, hogy illetményföld juttatásra jogosultak az állami gazdaságokban “határozatlan időre alkalmazott családos dolgozók, valamint azok a nyugdíjas dolgozók is, akik állami gazdaságban dolgoztak, és ugyanazzal a gazdasággal nyugdíjas munkaszerződés alapján munkaviszonyban állanak.”
A továbbiakban ugyanezen jogszabály idézett szakasza (2) bekezdésének utolsó fordulata kimondja, hogy “A felsorolt munkahelyeken legalább nyolc hónapra szerződött időszaki dolgozók és határozatlan időre alkalmazott egyedülálló dolgozók is szociális, családi körülményeikre tekintettel illetményföld-juttatásban részesíthetők.”
A 12/1968. (III. 16.) MÉM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése tehát megkülönböztetést tesz az illetményföld juttatásra jogosult és az e juttatásban részesíthető dolgozók között, s ez utóbbiak körénél köti a juttatást meghatározott időre szóló munkavállaláshoz.
A gazdaság kollektív szerződésének az a rendelkezése tehát, amely a 12/1968. (III. 16.) MÉM rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétben a gazdaság nyugdíjas dolgozóinak illetményföldben való részesítését csak nyolc hónapos szerződéses munkaviszony létesítése esetén teszi lehetővé, törvénysértő. Úgyszintén jogszabálysértő a kollektív szerződés függeléke IV. Fejezetének 1. pontja is, amely az illetményföld használatára csak azokat az állandó vagy időszaki szerződött dolgozókat jogosítja fel, akik a mindig esedékes év április 30-tól számítva hat hónapot folyamatosan munkában töltenek. Minthogy az alperes gazdaság kollektív szerződésének e rendelkezései ellentétesek a jogszabály rendelkezéseivel, azok az Mt. 8. §-ának (3) bekezdése értelmében érvénytelenek és a felek közötti munkaügyi vita eldöntésénél figyelembe nem vehetők.
A munkaügyi bíróság ezért akkor járt volna el helyesen, ha a kollektív szerződés említett rendelkezései mellőzésével az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján döntötte volna el a perbeli jogvitát, s a felperes követelésének jogalapját megállapítva marasztalta volna az alperest.
(Legf. Bír. M. törv. I. 10 466/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 8. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás