BK BH 1975/397
BK BH 1975/3971
1975.09.01.
Az enyhítő szakasz törvénysértő alkalmazása a kisgyermeke sérelmére méreg használatával – előre kitervelt módon és nyereségvágyból – megkísérelt emberölés tettesének javára [1961. évi V. törvény (Btk.) 68. § (2) bek., 253. §; 4. számú Irányelv].
A megyei bíróság a terheltet előre kitervelt módon és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete, valamint hamis vád bűntette miatt 8 évi – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre és a közügyektől 4 évi eltiltásra ítélte.
A tényállás lényege szerint a terhelt 1973. november 28. napján a késő délutáni órákban Nyíregyházáról taxival Tiszasasvárira utazott azzal a céllal, hogy a magával vitt sósavval aznap egyéves gyermekét megölje, mert nem akart utána gondozási díjat fizetni. A gyermek szájába öntötte a 30%-os töménységű sósavat, körülbelül 5-10 köbcentit, majd nyomban elmenekült.
A kisgyermek életét csak a gyors és szakszerű orvosi kezelés mentette meg, mert a marási sérülések mellett gégevizenyő és gócos tüdőgyulladás is kialakult. A gyógytartam 2-3 hét volt. A cselekmény elbírálásakor még nem lehetett megállapítani, hogy a sértettnél maradandó károsodás nem következik-e be.
A büntetés kiszabásánál az elsőfokú bíróság enyhítőként értékelte a következőket: a terhelt a fiatalkor határát alig haladta meg, gyengeelméjű és a cselekmény kísérleti szakban maradt. Súlyosbítóként értékelte: az egyenes szándékot, a brutális, durva elkövetési módot, a hozzátartozó sérelmére történt elkövetést és végül az élet elleni cselekmények elszaporodottságát.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú eljárás során elrendelt bizonyítás alapján annyiban helyesbítette a tényállást, hogy a terhelt nem gyengeelméjű, hanem hisztériás, gyenge idegalkatú személyiség, ami csupán a büntetés elviselési képességét csökkenti. Tehát kis mértékben sem volt korlátozott a cselekmény társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. További súlyosító körülményként értékelte, hogy cselekményét igen veszélyes eszközzel, méreggel követte el, éspedig magatehetetlen, védtelen saját gyermekével szemben. Mellőzte mint súlyosító körülményt az egyenes szándékot, továbbá a brutális, durva elkövetési módra való hivatkozást.
Az enyhítő szakasz alkalmazása miatt a terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos.
Az 1961. évi V. törvény (Btk.) 68. §-ának (1) bekezdése szerint az enyhítő szakasz akkor alkalmazható, ha a törvényes büntetési tétel legkisebb mértéke a büntetés céljára, a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre figyelemmel túl szigorúnak mutatkozik.
Az ügyben az enyhítő körülmények súlya elenyésző. A kísérleti szakban való maradás teljesen független a terhelt akaratától és szándékától, a sértett életét kizárólag a gyors és szakszerű orvosi kezelés mentette meg. A terheltet hisztériás gyenge idegalkata nem korlátozta a cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. Még ha vissza is vonta a gyermek anyjával szembeni hamis vádját a nyomozás során, nem lehet attól eltekinteni, hogy az anyát még más személy megölésével is vádolta, valamint a másodfokú eljárásban a vele szemben eljárt hivatalos személyeket – a beismerő vallomásai miatt – bűncselekményt is megvalósító magatartás tanúsításával vádolta. Egyedüli enyhítő körülmény a terhelt fiatalabb életkora.
Ilyen körülmények között a kétszeresen is minősülő, a legsúlyosabb büntetéssel büntethető, a különös kegyetlenség határán mozgó ölési kísérlet és az azzal halmazatban megállapított, ugyancsak rendkívül súlyos hamis vád bűntette esetén nincs törvényes alapja a Btk. 68. §-a (1) és (2) bekezdése a) pontja alkalmazásának.
Ezért az Elnökségi Tanács megállapította, hogy a megyei bíróság ítélete, illetve a Legfelsőbb Bíróság végzése az enyhítő szakasz alkalmazása miatt törvénysértő. E határozatok vonatkozó részét hatályon kívül helyezte, és a terhelttel szemben a terhére megállapított bűntettek miatt 10 évi szabadságvesztést és mellékbüntetésként a közügyektől 8 évi eltiltást szabott ki.
(Legf. Bír. Eln. Tan. B. törv. 495/1975. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 9. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás