GK BH 1975/40
GK BH 1975/401
1975.01.01.
Megbízottként eljáró beruházási vállalat akár saját nevében, akár perviteli meghatalmazottként érvényesítheti az általa – a megbízási szerződés teljesítése érdekében – kötött tervszerződés megszegéséből eredő igényeket [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 474. §; 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. § (1) bek., 67. § (1) bek.].
A felperes megbízó késedelmi kötbért követelt az alperestől egy fűrészüzem ivóvízvezetéke építési munkáinak kivitelezése során felmerült késedelem miatt. A felperes a keresetlevélen képviselőjeként a megyei beruházási vállalat megbízottját tüntette fel. A keresetlevelet e vállalat jogtanácsosa írta alá.
Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet hiánypótlás céljából visszaküldte a felperesnek. A keresetlevél hiányosságaiként – többek között – azt jelölte meg, hogy a keresetlevélből és a felperes által adott megbízásból nem tűnik ki, hogy a megyei beruházási vállalat a felperest perbeli meghatalmazottként milyen jogcímen képviseli.
A felperes eleget tett hiánypótlási kötelezettségének és a beadványában a képviselet jogcímére vonatkozóan azt adta elő, hogy az a Ptk. 219. és 222. §-án alapszik. A perbeli képviseletre szóló meghatalmazást a becsatolt megbízási szerződés 20. pontja is tartalmazza. Előadta még a felperes, hogy a megyei beruházási vállalat hajlandó közvetlenül is felperesként fellépni.
Az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. A végzés indokolása szerint a megyei beruházási vállalat a megbízási szerződés alapján jogosult az építési szerződésből eredő követelések behajtására. Keresetlevelében azonban nem mint felperes, hanem a felperes képviselőjeként lépett fel. A Pp. 66. §-ának (1) bekezdése és 67. §-a értelmében a megyei beruházási vállalat a perben a felperes meghatalmazottjaként nem járhat el. A Pp. 72. §-a értelmében a bíróság a képviseleti jogosultságot az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja. Mivel a megyei beruházási vállalat a perben a felperes meghatalmazottjaként nem járhat el, ezért a bíróság a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján elutasította.
A végzés ellen a felperes fellebbezéssel élt, amelyben azt adta elő, hogy a szocialista szervezet képviseletével megbízhat más szocialista szervezetet is.
A fellebbezés alapos.
Az első fokon eljárt bíróság által megállapított tényállás szerint a megyei beruházási vállalat a közte és a felperes megbízó között létrejött megbízási szerződés szerint jogosult – többek között – a szóban levő fűrészüzem vízellátásával kapcsolatos beruházás lebonyolítása során jogvitás ügyekben a megbízó helyett a járásbíróság előtt eljárni, szerződésszegés esetén pert indítani, jogokat érvényesíteni. A felperes a keresetlevélhez becsatolt levél szerint külön is hozzájárulhat ahhoz, hogy a megyei beruházási vállalat a fűrészüzem vízellátásával kapcsolatos beruházás tekintetében késedelmi kötbért érvényesíthessen és ahhoz külön is megbízást adott.
A felek között létrejött megbízási szerződés megfelel a Ptk. 474. §-ában foglaltaknak. Megbízotti minőségének igazolása mellett – ami megtörtént – jogosult lett volna a megyei beruházási vállalat saját nevében is felperesként fellépni az alperessel szemben. A megyei beruházási vállalat azonban a tényállás előadásával felperesként a megbízót, önmagát pedig mint annak képviselőjét tüntette fel. Ez a kifejtettek szerint felesleges volt, mert elég lett volna csupán megbízottként – akár a saját nevében – a kötbérkövetelést az alperessel szemben keresettel érvényesíteni. A bíróságnak a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat egyébként sem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint kell figyelembe vennie. Ezért a bíróságnak nem a megyei beruházási vállalat jogi képviselői, hanem megbízotti minősége alapján kellett volna a megyei beruházási vállalat szerepét felfognia. Ha nem volt vitás, hogy e vállalat megbízottként a saját nevében is jogosult volt az alperessel szemben eljárni, felesleges volt a Pp. 67. §-ának (1) bekezdése alapján perbeli meghatalmazotti minőségét vizsgálni.
Gazdasági perekben előfordul, hogy szocialista szervezet követelésének peres úton való érvényesítésével egy másik szocialista szervezetet bíz meg, a perbeli esetben azonban a megyei beruházási vállalat jogköre szélesebb volt, mint a perbizományosé.
A kifejtetteknél fogva az elsőfokú bíróság jogszabálysértéssel hozta meg végzését, miért is azt a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése, illetve 259. §-a értelmében hatályon kívül kellett helyezni azzal, hogy a megbízottja útján fellépő felperes keresetét újabb eljárás során érdemben el kell bírálni és újabb határozatot kell hozni.
(Legf. Bír. Gf. IV. 30 323/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 1. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás