GK BH 1975/424
GK BH 1975/4241
1975.09.01.
A szerződésnek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnően nagy értékkülönbsége címén való megtámadása nem függ a vevő gazdasági megfontolásaitól, sem attól, hogy a szerződés megkötése során kellő gondosságot tanúsított-e [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. § (2) bek., 237. § (1) bek.].
A felperes 1974. augusztus 28-án adásvételi szerződéssel 1 db Hewlett Packard 45 típusú számológépet vásárolt töltőakkuval és tokkal együtt 55 000 forintért az alperestől.
A felperes az 1974. október 5-én indított keresetében ezt a szerződést a Ptk. 201. §-a alapján feltűnő aránytalanság címén megtámadta, és az alperest 23 000 Ft visszafizetésére kérte kötelezni. A keresetét arra alapozta, hogy az alperestől vásárolt géppel azonos típusú számológépet szerzett be egy külkereskedelmi vállalattól 1974. augusztus 22-én, és ezért az előbb említett vállalat, mint bizományos csak 32 000 forintot számított fel. Ezt az összeget tekintve a perbeli gép reális forgalmi értékének, a különbözet visszafizetésére vagy az eredeti állapot helyreállítására kérte az alperest kötelezni.
Az alperes eladó a kereset elutasítását kérte. Bizonyította, hogy a megbízója magánszemély volt, akinek 48 400 forintot fizetett ki, így nem tekinthető tisztességtelen haszonnak a 12%-nak megfelelő, különbözeti 6600 forint. A termék szabadáras, amelyet a kereslet-kínálat határoz meg.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásának lényege szerint a felperes nem járt el kellő gondossággal: a perbeli szerződés megkötésének idején tudnia kellett volna, hogy a gép a külkereskedelmi vállalattól olcsóbban is beszerezhető. A szerződési ár nem tartalmaz tisztességtelen hasznot. Az előbbivel ellentétes döntés kedvezőtlenül érintené a kereskedelmi vállalatok versenyét: végeredményben oda vezetne, hogy olyan esetekben, amikor az utóbb említett célból egyes vállalatok a vevőiknek árkedvezményt nyújtanak, bírói jogsegélyben részesülhetnének azok a vevők, akik nem ez utóbbi vállalatoktól, hanem a kedvezményt nem nyújtó vállalatoktól vásároltak.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő. Ebben lényegében megismételte korábbi előadását, de igazolta azt is, hogy az alacsonyabb külkereskedelmi beszerzési árról csak a szerződés megkötése után értesült.
A fellebbezés alapos abból a szempontból, hogy az elsőfokú bíróság tévedett a jogalapot illetően, emiatt a tényállást nem tisztázta megfelelően, és így a megnyugtató érdemi döntés hozatalához szükséges adatok nem állnak rendelkezésre. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A külkereskedelmi vállalat bizományos és az alperes eladó különböző beszerzési forrásnak minősülnek, amely körülménynek a perbeli termék forgalmi értéke szempontjából jelentősége lehet, az azonban az eljárás adatai alapján kétségtelenül megállapítható tény, hogy a perbelivel azonos gépet külkereskedelmi beszerzési forrásból 32 000 forintért meg lehetett vásárolni. Ez ugyan nem elegendő és önmagában nem megnyugtató adat a felperes kereseti követelése összegszerűségének pontos meghatározásához, annak a ténynek a megállapításához azonban igen, hogy a gép reális forgalmi értéke a szerződés megkötése idején 32 000 Ft körül lehetett. Ezzel szemben az is tény, hogy a felek az adásvételi szerződést 55 000 forintos vételáron kötötték meg. Következésképpen a szerződésben megállapított vételár közel 50%-kal magasabb, mint az említett forgalmi érték. A Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek tehát fennállnak, a perbeli szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnő aránytalanság mutatkozik. A kereset jogalapja tekintetében nem helytálló tehát az elsőfokú bíróság indokolása. A szerződés említett megtámadhatósága nem függ a vevő gazdasági megfontolásaitól, sem attól, hogy a szerződés megkötése során kellő gondosságot tanúsított-e. Ez nem érinti a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyensúlyára vonatkozó követelményeket és azt a feltételt, amelynek alapján a Ptk. a jogrend védelmében a szerződés megtámadását teszi lehetővé. A gazdasági verseny kibontakoztatását védelmező érvelés az adott esetben azért súlytalan, mert a gazdasági verseny során árengedményt vagy más kedvezményt nyújtanak, tehát ezt inkább az átlagos forgalmi érték alatti értékesítés jellemzi.
A per újratárgyalása során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az alperes mint eladó tulajdonképpen bizományosként járt el. Ezért – annak eldönthetősége érdekében, hogy mely jogkövetkezmény alkalmazására kerüljön sor (eredeti állapot helyreállítása vagy az aránytalanság megszüntetése céljából a szerződés módosítása) – meg kell hallgatni az alperes megbízóját. Ennek során az is tisztázható, hogy a megbízó milyen ráfordítások mellett jutott a perbeli géphez. Amennyiben a megbízó maga is e jogkövetkezmény alkalmazását kívánja és annak teljesítésére hajlandó és képes is, elsősorban az eredeti állapotot kell helyreállítani [Ptk. 237. § (1) bek.].
Amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésében írt jogkövetkezményt kell alkalmazni. Ehhez azonban árszakértői bizonyítást kell lefolytatni. Ennek keretében tisztázni kell, hogy a szerződés megkötése idején mi volt a gép pontos forgalmi értéke.
(Legf. Bír. Gf. I. 30 062/1975. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 9. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás