BK BH 1975/456
BK BH 1975/4561
1975.10.01.
Devizagazdálkodást sértő bűntett helyett deviza-szabálysértést kell megállapítani, ha a sértett érdek a cselekmény elkövetésekor meghaladta ugyan az ezer forint értéket, de az elbíráláskor hatályban volt jogszabályban meghatározott háromezer forint értéket nem haladta meg [1961. évi V. törvény (Btk.) 3. § (2) bek.; 1968. évi I. törvény (Sztv.) 116. §].
A járásbíróság tárgyalás mellőzésével hozott jogerőre emelkedett végzésével a terheltet a devizagazdálkodást sértő bűntett kísérlete miatt 4000 forint pénzbüntetéssel sújtotta, egyben elrendelte a bűnjelként lefoglalt 1000 forint és 175 márka elkobzását, végül kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült 30 forint összegű bűnügyi költség megfizetésére.
A jogerős végzésben megállapított tényállás szerint a terhelt 1974. november 5. napján személygépkocsival az NDK-ba kívánt utazni és magával vitt 2 db 500 forintos címletű bankjegyet, valamint 175 márkát, melyekre nézve kivitelre feljogosító devizahatósági engedéllyel nem rendelkezett.
A jogerős végzés ellen benyújtott törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta.
A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (Sztv.) módosításáról és kiegészítéséről kiadott 1974. évi 23. törvényerejű rendelet 19. §-a szerint az Sztv. 116. §-ának (1) bekezdése akként módosult, hogy egyrészt a devizabűntett és deviza-szabálysértés elhatárolása szempontjából irányadó érték az addigi 1000 forintról 3000 forintra; másrészt a deviza-szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság összege az addigi 5000 forintról 10 000 forintra emelkedett. Az 1974. évi 23. törvényerejű rendelet 21. §-ának (1) bekezdése értelmében a módosítás 1975. január 1. napján lépett hatályba.
Az 1961. évi V. törvény (Btk.) 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, ha az elbíráláskor olyan új büntető törvény van hatályban, amelynél fogva a cselekmény már nem bűncselekmény vagy enyhébb elbírálás alá esik, az új törvényt kell alkalmazni az annak hatályba lépése előtt elkövetett cselekményre is.
A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény, továbbá az ennek módosításáról és kiegészítéséről rendelkező 1974. évi 23. törvényerejű rendelet olyan szabályokat tartalmaznak, amelyek meghatározzák egyebek között, hogy mely társadalomra veszélyes magatartások minősülnek bűncselekménynek, illetőleg melyek azok, amelyek csupán a szabálysértés miatti felelősségrevonásra nyújtanak alapot; tartalmazzák továbbá az egyes szabálysértési cselekményekre kiszabható büntetéseket és egyéb joghátrányokat. Minthogy az említett jogszabályok a szabálysértés és a bűncselekmény elhatárolását foglalják magukban, azokat a Btk. 3. §-ának alkalmazása szempontjából büntetőtörvénynek kell tekinteni.
A terhelt az elkövetés idejében a Btk. 247. §-ának (1) bekezdésébe ütköző devizagazdálkodást sértő bűntettnek a Btk. 9. §-a szerinti kísérletét valósította meg. A Btk. 3. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel azonban az elbírálás idején ez a magatartás az 1974. évi 23. törvényerejű rendelet 19. §-ával módosított Sztv. 116. §-ának (1) bekezdése szerinti deviza-szabálysértésként értékelhető. Törvényt sértett tehát a járásbíróság, amikor a terheltet 1975. január 5. napján kelt, tárgyalás mellőzésével meghozott végzésével devizagazdálkodást sértő bűntett kísérlete miatt pénzbüntetésre ítélte.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a törvényességi óvással megtámadott végzés törvénysértő, ezért a Be. 290. §-ának (3) bekezdése alapján azt hatályon kívül helyezte, a terheltet a devizagazdálkodást sértő bűntett kísérlete miatt ellene emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette, és a Be. 216. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján az Sztv. 116. §-ának (1) bekezdése szerinti deviza-szabálysértést elbírálta.
A megvalósított deviza-érdeksérelem súlyára és jelentőségére, a terhelt eddigi büntetlen előéletére, továbbá kereseti és vagyoni viszonyaira tekintettel a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy 4000 forint összegű pénzbírság felel meg az Sztv. 23. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, s ettől várható, hogy a terhelt a jövőben hasonló cselekmény elkövetésétől tartózkodni fog.
A kiszabott pénzbírságnak meg nem fizetése esetén elzárásra való átváltoztatása az Sztv. 18. §-ának (1) és (3) bekezdésén; a bűnjelként lefoglalt fizetőeszközök elkobzása, az Sztv. 21. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel az Sztv. 116. §-ának (5) bekezdésén; az eljárási költségek megfizetésére kötelezés az Sztv. 61. §-ának (1) bekezdésén alapszik.
(Legf. Bír. B. törv. I. 396/1975. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 10. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás