MK BH 1975/489
MK BH 1975/4891
1975.10.01.
Az üzemi balesetért felelős munkáltató és a sérült dolgozó által a perben kötött egyezséget a munkaügyi bíróság csak akkor hagyhatja jóvá, ha az egyezség a jogszabályoknak megfelel, és nem sérti a felek méltányos érdekeit. A munkáltató teljes anyagi felelőssége esetén a kár megosztásán alapuló egyezséget a bíróság nem hagyhat jóvá [1967. évi II. törvény (Mt.) 62. §; 1952. évi III. törvény (Pp.) 148. §, 349. §; MK 29. sz.].
Az alperes a felperesi állami gazdaság alkalmazásában áll. 1973. szeptember 5-én hajnali 4 óra tájban – amikor ún. váltós kombájnvezetői munkakörben dolgozott – üzemi balesetet szenvedett. A baleset következtében a jobb keze mutatóujjának egyik ízét a kórházban el kellett távolítani. Emiatt az alperes 52 napig keresőképtelen állományban volt és munkáltatójától keresetveszteség címén 3460 Ft megfizetését kérte.
A felperesi munkáltató ezt a kérést elutasította, a munkaügyi döntőbizottság azonban határozatával az alperes panaszának helyt adott.
A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatása iránt keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. A bírósági tárgyaláson a felperes és a jogi képviselővel nem rendelkező alperes “figyelemmel az összes körülményekre, 50%-os alperesi kármegosztás folytán 1730 Ft-ban megegyeztek.”
A munkaügyi bíróság végzésével ezt az egyezséget jóváhagyta, és a munkaügyi döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte.
A munkaügyi bíróság jogerős végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 148. §-ának (2) bekezdése értelmében – amely jogszabályt a 349. § (1) bekezdése alapján a munkaügyi bíróság előtti eljárásban is alkalmazni kell –, ha a felek által megkötött egyezség megfelel a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja. Az adott esetben a munkaügyi bíróság ezt a jogszabályi rendelkezést figyelmen kívül hagyta akkor, amikor az egyezséget jóváhagyta.
A vállalatnak az Mt. 62. §-a (1) bekezdésén alapuló felelőssége vétkesség nélkül is fennáll. Ez alól a felelősség alól csak az Mt. 62. §-ának (2) bekezdésében felsorolt esetekben mentesülhet. Nem fogadható el a felperesnek az az érvelése, hogy a balesetet az alperes kizárólagos és elháríthatatlan magatartása okozta.
A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 29. számú állásfoglalásának c) pontja szerint a dolgozó magatartása csak akkor vezet a vállalatnak a felelősség alóli mentesülésére, ha a kárt – függetlenül attól, hogy az okozás vétkes volt-e vagy sem – kizárólag a dolgozó maga okozta és az a vállalat részéről elháríthatatlan volt. Ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a dolgozó magatartására vezethető vissza, hanem abban olyan ok is közrehatott, amely a vállalat működési körébe esik, vagy bár azon kívül esik, de a vállalat részéről objektíve elhárítható volt, a vállalat a felelősség alól nem mentesülhet.
A jelen perben nem vitatott tényállás szerint a balesetet lényegében az okozta, hogy az ürítőcsiga burkolatát a gazdaság valamelyik járműve megsértette és azon kb. egy tízforintos érme nagyságú rés keletkezett, amelyen át a termény a földre, a kóró közé kezdett folyni. Az alperes ezt látva, leszállt a kombájnvezetői ülésből, odalépett, és hogy a morzsolt kukoricának a földre folyását – az üzemi baleseti jegyzőkönyv szövege szerint – “gyorsan megakadályozza, semmilyen veszélyre nem gondolva, a rést a kezével takarta el, arra gondolván, hogy mindjárt kiürül a morzsolt tengeri.”
E tényállás alapulvételével az MK 29. számú állásfoglalás c) pontjában kifejtettekre tekintettel a felperes teljes kártérítési felelőssége megállapítható.
Minthogy a munkáltató felelőssége vétlenségére tekintet nélkül fennáll, viszont a dolgozónak a kár keletkezésében való közrehatása jogilag csak akkor értékelhető, ha a közreható magatartás vétkes, az adott esetben kármegosztásnak azért nincs helye, mert a felperes nem bizonyította azt, hogy az alperes vétkes magatartásával közrehatott volna a kár bekövetkezésében.
A kifejtettekre tekintettel a peres felek egyezségét jóváhagyó végzés nemcsak az alperes méltányos érdekeinek, de a jogszabályoknak sem felel meg. Mivel a bíróság a kár összegszerűségét sem tisztázta, a végzése egyben megalapozatlan is.
(Legf. Bír. M. törv. I. 10 499/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 10. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás