• Tartalom

BK BH 1975/495

BK BH 1975/4951

1975.11.01.
Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásának szempontjai [1961. évi V. törvény (Btk.) 34. §, 64. §, 253. §].
A megyei bíróság a terheltet több emberen és különösen kegyetlen módon elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 14 évi – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 10 évi eltiltásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az irányadó tényállás szerint a váltókezelő foglalkozású terhelt feleségével és öt kiskorú gyermekével a saját tulajdonukban levő, 2 szobából, konyhából álló lakásban lakott. A terhelt a felségét azzal gyanúsította, hogy más férfiakkal tart fenn nemi kapcsolatot, sőt amikor a felesége teherbe esett, azt is állította, hogy a gyermek nem tőle, hanem idegen férfitől származik. Emiatt a házastársak sokszor veszekedtek is. Ilyen összetűzés során 1972 augusztusában a terhelt kapával támadt feleségére, aki gyermekeivel együtt a szomszédba menekült. Az őket ide is követő terhelt életveszélyesen megfenyegette őket.
1972 szeptemberében a terhelt egy 4 literes etilbenzinnel telt kannából szét akarta locsolni a benzint, és a házat ekként akarta családjára gyújtani. Ebben azonban a jelen levő testvére és szomszédja megakadályozta. A terhelt hangoztatta ekkor azt is, hogy felgyújtja a házat, legyilkolja családja tagjait.
Ezek után történt, hogy 1973. december 16-án a terhelt és családjának tagjai disznótorban voltak. Itt a terhelt megivott 1 pohár pálinkát és másfél liter bort. Este 21 óra után érkeztek haza. A terhelt felesége lefektette a gyermekeket, majd a házastársak összeszólalkoztak. A veszekedés során a terhelt durván sértegette a feleségét, valamint 17 éves leányát is. Ekkor a terhelt vita közben elhatározta, hogy felgyújtja a házát azért, hogy a felesége és gyermekei is égjenek benn abban.
A kamrából magához vette a 9 liter etilbenzint tartalmazó kannát és abból lelocsolta a legkisebb, 13 hónapos gyermek ágyát, továbbá azt a heverőt, ahol felöltözötten a felesége feküdt, majd a tüzes kályhára is benzint locsolt. Erre az egész konyha lángra lobbant. Felesége menekülni akart a konyhából, de a terhelt visszalökte és csak akkor sikerült onnan kimenekülnie, amikor a terhelt elhagyta az égő házat. Az anyának sikerült a 8, a 9 és a 11 éves gyermekeit – akik közvetlenül életveszélyben voltak – kimenteni a tűzből, de a legkisebb gyermeket sem az anya, sem a 17 éves leánya által időközben segítségül hívott szomszédok nem tudták megmenteni, így az elégett.
A terheltnek kóros személyi adottságai vannak. Cselekményét vita kapcsán fellépő indulattorlódással összefüggő tudatbeszűkült állapotban hajtotta végre és közepes fokban korlátozott is volt.
A főbüntetés mértékét megállapító rendelkezés ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa alaposnak találta.
Az ügyben eljárt bíróságok – a Legfelsőbb Bíróság által történt helyesbítéssel – lényegében helyesen állapították meg a bűnösségi körülményeket, de tévedtek az egész ügy megítélésében.
A törvény szigorát kell alkalmazni az élet elleni, különösen súlyos, szándékos bűntett elkövetőjével szemben. A Legfelsőbb Bíróság 4. számú irányelve szerint a büntetőítélkezés akkor felel meg céljának, akkor teljesíti társadalmi funkcióját, ha a társadalom védelmét – az általános és különös megelőzést – az egyéniesítés követelményét is szem előtt tartva ténylegesen biztosítja.
A terhelt nagyfokú elvetemültséggel hajtotta végre tettét. 13 hónapos kisgyermekének a fekhelyét locsolta le először a könnyen lángra lobbanó benzinnel és a menekülni akaró feleségét visszalökte a lángok közé. Egyetért a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a törvényességi óvásnak azzal az álláspontjával, amely szerint különös nyomatékkal kell súlyosító körülményként értékelni azt, hogy a terhelt egész családját ki akarta irtani.
A terhelt hasonló szándékkal és azonos módon már korábban is megkísérelte családjára rágyújtani a házat. Mindezeket figyelembe véve a terheltnek a cselekmény elkövetéskor közepes korlátozottsága olyan súllyal nem szolgálhat javára, amint az a kiszabott büntetés tartamában kifejezésre jutott.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a törvényességi óvással megtámadott határozat a szabadságvesztés mértéke tekintetében törvénysértő, egyben a Be. 290. §-ának (3) bekezdése alapján – a határozat e részét hatályon kívül helyezve – életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki.
(Legf. Bír. Eln. Tan. B. törv. 513/1975. sz.)
1

Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 11. számában.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére