BK BH 1975/542
BK BH 1975/5421
1975.12.01.
A büntetés akkor törvényes, ha alanyi és tárgyi vonatkozásban egyaránt megfelel az egyéniesítés követelményének [1961. évi V. törvény (Btk.) 64. §, 34. §, 219. §].
Az irányadó tényállás lényege szerint a vádlottak munkatársaikkal az italboltban tartózkodtak. A szintén jelen levő sértettek közül H. F. távozáskor az esernyőjét nem találta, azt hitte, megtréfálták, emiatt hangosan méltatlankodott. Eközben tért be az italboltba az ittas állapotban levő I. r. vádlott, aki azt a kijelentést tette a sértettre: “parasztok, pofa be.” Emiatt H. F. szólt a vádlottnak, hangoskodás támadt. H. F. és K. M. sértettek el akarták hagyni az italboltot, de a vádlottak s a velük együtt szórakozó munkatársaik asztaluktól felugráltak, valaki közülük egy ütést adott H. F. sértett arcára, a kezét hátracsavarták, s őt az asztalra lökték. A segítségére siető K. M.-t hárman-négyen lefogták, és az italboltból kidobták. Ezután H. F.-t is elengedték, aki a helyiséget elhagyta. Röviddel ezután az I. r. vádlott is kiment, az utcán H. F.-fel dulakodni kezdett, aki el akart futni. Ekkor a helyszínre érkezett a II. r. és a III. r. vádlott is. H. F. sértettet hátulról leütötték, elgáncsolták, a földre került, ahol összerugdalták. A futva menekülő K. M.-t a IV. r. vádlott vette üldözőbe, segítségére sietett az üldözésben a III. r. vádlott is. A IV. r. vádlott a menekülő K. M. sértettet elgáncsolta, többször belerúgott, a III. r. vádlott pedig a sértettet többször megütötte.
H. F. sértett testének különböző részein 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, a rúgások és bántalmazások következtében két fogát elvesztette és bal kezének IV. ujja eltörött, mely utóbbi sérülés 4 hét alatt gyógyult. K. M. sértett testszerte 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Az elsőfokú bíróság a kellően felderített, hiánytalan és a bizonyítékok indokolt mérlegelése alapján helyesen megállapított tényállás mellett az anyagi büntetőjogi szabályok megfelelő alkalmazásával állapította meg a vádlottak bűnösségét, de tévedett a büntetés kiszabásánál. Egyfelől az egyéniesítés elvének mellőzésével valamennyi vádlottra mértékében is egyenlő szabadságvesztés főbüntetést (10-10 hónapot) és pénzmellékbüntetést szabott ki, másfelől a vádlottak szabadságvesztésének végrehajtását kellő indok nélkül 3-3 évi próbaidőre felfüggesztette.
A bűnösségi körülmények értékelése sem mindenben helytálló, azokat a másodfokú bíróság a következőképpen módosította:
Valamennyi vádlottnál súlyosítóként értékelte a garázda, erőszakos jellegű cselekmények megyeszerte és helyileg, különösen a vádbeli italboltban gyakori előfordulását, valamint az elkövetés feltűnően durva módját. További súlyosítóként vette figyelembe az I. r. vádlottnál a kezdeményező szerepet, a III. r. vádlott esetében azt, hogy H. F. sértett bántalmazásán túlmenően K. M. sértettnek is könnyű testi sérülést okozott.
Enyhítőként értékelte az I., II. és IV. r. vádlott javára büntetlen előéletüket, a III. r. vádlott esetében fiatalabb életkorát, továbbá az I-II. r. vádlottak két-két kiskorú gyermekes családos állapotát, valamint az I., II. és III. r. vádlott átlagon felüli kiemelkedően jó munkavégzését.
A másodfokú bíróság kiemeli, hogy a büntetés kiszabásánál alapvető jogpolitikai követelmény az alanyi és tárgyi vonatkozású egyéniesítés érvényesítése. Az 1961. évi V. törvény (Btk.) 64. §-a általános irányelvként mondja ki, hogy a céljának [34. §] szem előtt tartásával kell a büntetést – a törvényi keretek között – akként kiszabni, hogy az igazodjék a bűntett és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosbító és enyhítő körülményekhez. Ezt az elvet szem elől tévesztette az elsőfokú bíróság.
A cselekménysorozatnak az I. r. vádlott volt az elindítója, aki az italboltban minden előzmény nélkül spontán verekedést kezdeményezett, majd kiment az utcára H. F. sértett után, vele dulakodni kezdett és részt vett súlyos testi sérülést okozó bántalmazásában. Személyének és cselekményének társadalmi veszélyessége a vádlottak közül a legmagasabb fokú, ő érdemli a legsúlyosabb büntetést.
A II. r. vádlott az italboltban tanúsított garázda magatartása folytatásaként az utcán részt vett H. F. sértett bántalmazásában.
A III. r. vádlott az italboltban H. F. sértettel történt dulakodásban, majd az utcán bántalmazásában közreműködött és K. M.-t is bántalmazta. E vádlott a cselekmény elkövetésekor huszadik életévében volt, ez a körülmény nála nyomatékkal értékelendő enyhítőként.
A IV. r. vádlott az italboltban történteken túlmenően az utcán csak K. M. sértettet bántalmazta.
A másodfokú bíróság a vádlottak részvételének arányát és a bűnösségi körülményeket tekintve az elsőfokú ítéletet a Be. 260. §-a alapján az alábbiak szerint változtatta meg.
Az I. r. vádlott szabadságvesztésének mértékét 1 évre felemelte, a II. r. vádlottra kiszabott 10 hónapi szabadságvesztést változatlanul hagyta, a szabadságvesztés mértékét a III. r. vádlott esetében 8 hónapra, a IV. r. vádlott esetében 7 hónapra leszállította.
Az I. és II. r. vádlott cselekményük tárgyi súlyát tekintve méltatlanokká váltak a közügyekben való részvételre. A másodfokú bíróság ezért a Btk. 48-50. §-ai alapján mellékbüntetésül az I. r. vádlottat a közügyektől 2 évi, a II. r. vádlottat 1 évi eltiltásra ítélte.
A pénzmellékbüntetés kiszabását valamennyi vádlottal szemben mellőzte, mert a végrehajtandó szabadságvesztés mellett erre megítélése szerint a büntetés hatékonyságának előmozdítása érdekében nincs szükség.
Az elsőfokú bíróság ugyanis törvényt sértett, amikor a vádlottak szabadságvesztésének végrehajtását próbaidőre felfüggesztette.
A másodfokú bíróság kiemeli, hogy kocsmai italozás során súlyos kimenetelű verekedést kezdeményező, abban részt vevő elkövetők esetében a büntetés kiszabásánál a törvény szigorát megfelelően alkalmazni kell – szabadságvesztés kiszabása indokolt –, annak próbaidőre történő felfüggesztése általában még a kedvező személyi körülmények esetén sem jöhet szóba.
A másodfokú bíróság ezért a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését valamennyi vádlott esetében mellőzte.
(Zalaegerszegi Megyei Bíróság, Bf. 157/1975. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 12. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás