BK BH 1975/547
BK BH 1975/5471
1975.12.01.
Üzérkedés esetén az elkobzás alá eső érték alapjául nem az illetéktelen nyereség szolgál, hanem az a pénz vagy egyéb dolog, amelyre a bűncselekményt elkövették. – Üzletszerűen elkövetett üzérkedés esetében az elkobzás alá eső érték összegének indokolatlan mérséklése [1961. évi V. törvény (Btk.) 236. §, 250. §].
A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki üzletszerűen elkövetett, szövetkezet működésével leplezett üzérkedés bűntettében. Ezért 6 hónapi szabadságvesztésre és 2000 forint pénzbüntetésre ítélte. A főbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Kötelezte a terheltet, hogy fizessen meg az államnak 3000 forint elkobzás alá eső értéket.
A megyei bíróság a pénzmellékbüntetés összegét 1000 forintra, az elkobzás alá eső érték összegét pedig 1500 forintra szállította le.
A tényállás lényege szerint a terhelt a termelőszövetkezet “megbízásából” – amely lényegében abból állt, hogy a termelőszövetkezet a vásárlásokhoz a saját bélyegzőjét adta – 1973. novembertől 1974. április végéig a tejipari vállalat k.-i üzeméből összesen 91 350 liter savót vásárolt. A terhelt kihasználva azt, hogy magánszemélyek nem vásárolhatnak savót, 41 350 litert négyszeres áron magánszemélyeknek továbbértékesített. Ilyen módon 8270 forint haszonhoz jutott.
A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvást alaposnak találta.
A fellebbezési bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy az üzérkedés esetében nem az illetéktelen nyereség az elkobzás tárgya, és így az elkobzás alá eső érték alapjául sem az illetéktelen nyereség szolgál, hanem az a pénz vagy egyéb dolog, amelyre a bűncselekményt elkövették.
Abban azonban tévedett a másodfokú bíróság, hogy a tejsavónak hatóságilag megállapított ára lenne. Ez mint élelmiszer-ipari melléktermék az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 9/1967. (ÁT. 46.) utasítása (ill. a 3/1971. ÁT. utasítás) szerint szabadáras termék (10. sz. melléklet 82-9 számú termék). A terhelt e helyzetet kihasználva, a szövetkezet nevében olcsón felvásárolta a termelővállalattól a tejsavót, amelyet azután – még ha a saját szállítóeszközön való szállítást is figyelembe vesszük – jóval magasabb áron értékesített. Ilyen módon az áru beszerzési vételárát tekintve jelentősebb összegű jogtalan haszonhoz jutott. Ezért – figyelemmel a haszon nagyságára, az elkövetés kitartó voltára s arra, hogy egyébként megfelelő összegű jövedelemmel rendelkezik a terhelt mint bérfűrész kisiparos – nem volt indokolt az elkobzás alá eső érték olyan lényeges mérséklése, mint ahogy azt a másodfokú bíróság tette. Bár egyébként nem kizárt az 1961. évi V. törvény (Btk.) 250. §-a (5) bekezdésének alkalmazása, de az ehhez megkívánt méltánylást érdemlő körülmények a vádbeli esetben nem is merültek fel.
A fentebb kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróságnak az elkobzás alá eső értékkel kapcsolatos rendelkezése a fentebb kifejtett ok folytán törvénysértő.
(Legf. Bír. B. törv. II. 614/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 12. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás