PK BH 1975/557
PK BH 1975/5571
1975.12.01.
A szabadalmazható találmány tárgya a műszaki megoldás, ezért – önmagában – a célkitűzés, a felismerés, a hatás nem szabadalmazható. Annak eldöntésénél azonban, hogy a műszaki megoldáshoz szükség volt-e feltalálói tevékenységre, nem hagyható figyelmen kívül a megoldáshoz vezető felismerés sem [1969. évi II. törvény 1. §].
A bejelentő kutatásainak eredményeképpen arra a megállapításra jutott, hogy a kétanyás előfeszítésű gördülő csavaros szerkezetek élettartamánál a gördülő anyák futópályái a meghatározók. Ezért célul tűzte ki az anyák élettartamának a meghosszabbítását. A kétanyás gördülő csavaros szerkezetek bármelyikére jellemző, hogy az anyák menetprofiljának csak az egyik oldala van terhelve használat közben. Ezért a bejelentő által kidolgozott megoldás az anyák mindkét végén olyan elfordulásgátló felületet alakít ki, amely lehetővé teszi a névleges élettartam lejárta után az anyák átfordítását. Ezáltal a továbbiakban a megkopott oldal helyett a másik – eddig terheletlen – oldal vesz részt a szerkezet működésében. A bejelentő szerint ezáltal a szerkezet élettartama megkétszereződik.
Az így kidolgozott megoldásra a Cs. gyár szabadalmi bejelentést tett. Ezt az Országos Találmányi Hivatal újdonság és haladás hiánya miatt elutasította. Újdonságrontóként a műszaki irodalomra hivatkozott.
A bejelentő az elutasító határozat megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint az újdonságrontóként felhozott közlemények még utalást sem tartalmaznak a bejelentés szerinti célkitűzésre, eljárásra, illetve szerkezetre. Nem ismertetnek olyan megoldást, amely az igénypontokban körülhatárolt jellemzőkkel rendelkezne.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint a bejelentés tárgyának a kidolgozásához nem volt szükség feltalálói tevékenységre, mert a műszaki gyakorlatban általánosan ismert egyes gépalkatrészek átszerelése úgy, hogy a még ép felületek lássák el a már megkopott felület feladatait. Példaként hivatkozott a fűrészlapra és a gépjármű külső köpenyére.
A bejelentő fellebbezésében kifogásolta, hogy a bíróság a főigénypontnak csak egy részével foglalkozott, a szerkezeti kialakításra vonatkozó részt teljesen figyelmen kívül hagyta. Tagadta azt, hogy a bejelentés szerinti megoldás csupán a technikában közismert gyakorlati fogás lenne. Rámutatott a bíróság által hivatkozott gyakorlati példák és a bejelentés szerinti megoldás közötti alapvető eltérésekre. Álláspontja szerint nincs olyan előzmény, amely szakértő számára elegendő útmutatást adna a bejelentés szerinti eljárás és szerkezet feltalálói tevékenység nélküli létrehozására. Előadta, hogy a szakmai közvéleménnyel szemben önálló kutatásai alapján jutott arra az eredményre, hogy a gördülő csavarmechanizmus meghibásodásánál a károsodás elsősorban az anya futópályáján jelentkezik.
Az elsőfokú bíróság döntése nem megalapozott.
A bejelentő fellebbezésében helytállóan hivatkozik arra, hogy az elsőfokú bíróság eljárásában a szabadalmazhatóság feltételeinek a vizsgálata nem terjedt ki minden szükséges körülményre.
A bírósági eljárás az OTH határozatának a megváltoztatására irányul. Az elsőfokú bíróság végzése mégsem foglalkozik azokkal az OTH által újdonságrontóként értékelt adatokkal, amelyek alapján a megtámadott határozat a szabadalmi bejelentést elutasította.
A bejelentő az anyák elfordításával kívánja a szerkezet élettartamát meghosszabbítani. Ennek a módszerére a szabadalmi leírásban pontosan körülírt – főigénypontba foglalt – szerkezeti megoldást dolgozott ki. Az elsőfokú bíróság a szabadalmazhatóság elbírálásánál egyáltalán nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy ez a szerkezeti megoldás mennyiben tekinthető újnak és haladó jellegűnek.
A szabadalmazható találmány tárgya a műszaki megoldás, ezért önmagában a célkitűzés, a felismerés, a hatás nem szabadalmaztatható. Annak a kérdésnek az elbírálásánál azonban, hogy a műszaki megoldás létrehozása kívánt-e feltalálói tevékenységet, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a felismerést sem, amely a megoldás kidolgozásához vezetett. Ezért annak a vizsgálatára is szükség van, hogy új, eredeti és a valóságnak megfelelő felismerés-e a bejelentőnek az a megállapítása, amely szerint a gördülő csavar szerkezetek meghibásodásának elsődleges oka a gördülő anyák kopása.
A bejelentés szerinti megoldás újdonságát nem zárhatja ki önmagában az a körülmény, hogy vannak ismert esetek, amikor valamely szimmetrikus gépalkatrész egyik felének az elkopása esetében ennek a megfordításával biztosítják a további használatot. Részleteiben kellett volna vizsgálni, hogy az elsőfokú bíróság által újdonságrontóként felhozott példák (fűrészlap, gépkocsikerék-köpeny) konkrétan mennyiben tették lehetővé a bejelentő számára – feltalálói tevékenység nélkül – a bejelentés szerinti megoldás kidolgozását; gyakorlatilag milyen útmutatást adtak a bejelentőnek. A végzésben foglalt általános utalás konkrétumok nélkül nem elegendő a megoldás újdonságának a megdöntésére.
Mindezek miatt az ügy eldöntéséhez elegendő adat nem áll rendelkezésre. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az 1969. évi II. tv. 60. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján a végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során pótolni kell a fent ismertetett hiányosságokat, és a fent vázolt körülményekre is kiterjedő vizsgálat alapján kell megállapítani, hogy a bejelentés szerinti megoldás megfelel-e a szabadalmazhatóság feltételeinek.
(Legf. Bír. Pkf. IV. 20 526/1975. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 12. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás