BK BH 1975/56
BK BH 1975/561
1975.02.01.
Ha a lopást megkísérlő vádlottak szándéka előzetes tájékozódásuk vagy tudomásuk alapján nagyobb összeg eltulajdonítására irányult, mint amit a helyszínen ténylegesen találtak, a cselekmény minősítése az eltulajdonítani szándékolt összeg nagyságához igazodik [1961. évi V. törvény (Btk.) 291. § (1) bek.; BK 180. sz.].
A katonai bíróság a vádlottakat 3 rb. társtettesi minőségben elkövetett lopás vétsége miatt ítélte el. A honvéd I. r. vádlottat a feltételes szabadságból kizárta.
A bűnjeljegyzékben felsorolt dolgokat – a lefoglalás megszüntetése mellett – kiadni rendelte és az 1 db nyél nélküli 20 cm-es vésőt elkobozta.
A katonai bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I. r. vádlott 1974. július 14-én szabadságon tartózkodott. E napon a helyi eszpresszóban szórakozott, ahol találkozott a sógorával, a II. r. vádlottal. Észrevették, hogy a kiszolgálópult pénztárfiókjában nagyobb mennyiségű – 10-15 000 Ft körüli összegű – pénz van. Ezért az I. r. vádlott javaslatára elhatározták, hogy a pénz megszerzése végett az éjszaka folyamán az eszpresszóba behatolnak.
Az éjszaka során az I. r. vádlott megszerezte és előkészítette a helyiségbe való behatoláshoz szükséges szerszámokat. A vádlottak 1974. július 15. napján 4 órakor a helyszínre mentek, két kerítésen átmászva az eszpresszó udvar felőli ajtaját közösen, a sarokvas megemelésével felfeszítették és a helyiségbe behatoltak. A kutatás során felnyitották a kiszolgálópult pénztárfiókját, ott azonban csupán 18 Ft-ot találtak, amelyet az I. r. vádlott magához vett. Az eszpresszó üzletvezetője ugyanis a kétnapi bevételt – mintegy 20 000 Ft-ot – a zárórakor a lakására vitte. A vádlottak az eszpresszó árukészletéből 265 Ft értékű cigarettát és csokoládét is eltulajdonítottak.
Ugyancsak elvitték az eszpresszó helységéből az egyik felszolgálónő 300 Ft értékű “Lucs” típusú karóráját, amely a munkaköpenye zsebében volt.
A vádlottak a pénz keresése során kinyitották a helyiségben levő zenegép hátsó fedéllemezét, majd ezt követően az eszpresszó iroda-, öltöző- és raktárhelyiségébe behatoltak a lakat, illetve a zár lefeszítése útján. Az irodahelyiségéből eltulajdonították egy másik felszolgálónő 250 Ft értékű rádióját.
Tévedett a katonai bíróság a vádlottak cselekményeinek a jogi minősítésénél, amikor azokat csupán 3 rb. társtettesi minőségben elkövetett lopás vétségének minősítette.
A vádlottak 1974. július 15. napján az eszpresszó bejárati ajtaja sarokvas részének a kiemelése után jogtalanul behatoltak az eszpresszó helyiségébe, ahol feltörték a pénztárfiókot s ott a korábban látott mintegy 10-15 000 Ft-ot keresték. A jogi minősítés szempontjából tehát azt kell vizsgálni, hogy a vádlottak szándéka milyen érték elvitelére irányult, s ebben csak az eset összes körülményeiből levont következtetés után lehet állást foglalni. Az adott esetben a vádlottak szándéka az elvitt összegnél nagyobb összeg eltulajdonítására irányult, tehát olyan érték elvételére, amelyre objektíve lehetőségük volt. Az a következtetés, hogy a vádlottak szándéka a ténylegesen megvalósult eredményt meghaladó súlyosabb megítélés alá eső eredmény elérésére irányult – a beismerésükre is tekintettel –, megalapozott, mivel annak reális feltételei fennállottak, és az csak a konkrét eset általuk nem várt körülményei folytán maradt el. Ezzel pedig a lopás bűntettének a kísérletét valósították meg [BK 180. sz.].
A vádlottak jogosulatlanul hatoltak be az eszpresszó helyiségébe, amikor a bejárati ajtót a sarokrészénél kiemelték. A nagyobb összegű pénz megszerzése érdekében nemcsak a pénztárfiókot, hanem a zenegépet, az iroda- és a raktárhelyiség ajtaját is felfeszítették: emiatt cselekményük zárfeltörésnek is minősül. Minden olyan erőbehatás ugyanis, amely a jogtalan eltulajdonítás érdekében a megőrzésre szolgáló zár vagy készülék nem rendeltetésszerű módon történő felnyitására irányul, az 1961. évi V. törvény (Btk.) 296. §-a (2) bekezdése a/1. pontjának a 2. fordulata szerint is minősül [BJD 4257. sz.].
Az I. r. vádlottat 1971. július 6-án zsebtolvajlás, lopás és más bűncselekmények miatt szabadságvesztésre ítélték, majd a jelen cselekménye miatt – a törvényben meghatározott időn belül – a katonai bíróság ismételten szabadságvesztésre ítélte. A II. r. vádlott a jelen bűncselekmény elkövetése előtt tudott arról, hogy az I. r. vádlottat korábban vagyon elleni bűncselekmény miatt szabadságvesztés büntetéssel sújtották, és ezért a Btk. 15. §-a szerint vele szemben is a súlyosabb büntető rendelkezést kellett alkalmazni.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a vádlottaknak az a cselekménye, amellyel az eszpresszónak csak 265 Ft kárt okoztak, a súlyosabb megítélés alá eső bűncselekmény kísérletében nyer jogi értékelést.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a vádlottak cselekményét a Btk. 291. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, és a Btk. 296. §-a (2) bekezdésének a/1. és d/1. pontja szerint minősülő, de a (3) bekezdés a) pontja szerint büntetendő 1 rb. társtettesként, jogtalan behatolás és zárfeltörés útján visszaesőként elkövetett lopás bűntette kísérletének, valamint a Btk. 291. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a 303. §-ának (3) bekezdése szerint minősülő 2 rb. társtettesként elkövetett lopás vétségének minősítette.
(Legf. Bír. Katf. IV. 374/1974. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 2. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás