GK BH 1975/569
GK BH 1975/5691
1975.12.01.
A gazdaságossághoz fűződő követelmény egymagában nem jogosítja fel a tervezőt arra, hogy egyoldalú elhatározással ne teljesítse, illetve a jövőben bekövetkező eseménytől tegye függővé a szerződésben meghatározott egyes kötelezettségeit [44/1967. (XI. 5.) Kormány rendelet 23. § (2) bek.; 10/1966. (X. 10.) ÉVM–KGM–NIM rendelettel közzétett tervezési szerződések alapfeltételei 10. §].
A tervezői szerződésben 130 000 Ft tervezési díj ellenében a felperes elvállalta egy tejüzem szennyvíz és csapadékvíz elvezetésére vonatkozó tervdokumentáció elkészítését. A szerződés értelmében a felperesnek a tejipari szennyvizek előkezelését is meg kellett terveznie azért, hogy a szennyvíz megfelelő előtisztítás után kerüljön a községi szennyvízcsatornába. Ennek érdekében zsírfogót is kellett volna terveznie.
A felperes azonban a tervdokumentációt anélkül adta át, hogy a zsírfogót megtervezte volna, emiatt az alperes nem fizette ki a tervezési díjat.
A felperes a szerződésben meghatározott tervezési díj iránt indított keresetében előadta, hogy szerződéses kötelezettségének eleget tett, időközben a terveknek megfelelő kivitelezést az illetékes hatóság engedélyezte. Ha pedig a kivitelezés után mégis az derülne ki, hogy a zsírfogó nélkül a 2/1970. (XII. 13.) OVH rendeletben a szennyvízre megállapított határérték nem biztosítható, illetve a próbaüzemelés adatai alapján mért egyedi határérték szükségessé teszi annak kivitelezését, akkor elkészíti a zsírfogó tervét is.
Az alperes megrendelő a kereset elutasítását kérte. Védekezésében előadta, hogy a zsírfogó megtervezésére is szóló szerződést nem módosították, és jelentős többletmunkával jár majd az, ha a létesítmény kivitelezése után derül ki, hogy a zsírfogóra mégis szükség van.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy mivel a felperes nem tervezte meg az eredetileg kikötött vállalkozási díj ellenében szolgáltatandó zsírfogót, a szerződés csak részben teljesült. Nincs jogi jelentősége annak a felperesi előadásnak, hogy a zsírfogót gazdasági szempontból nem tervezte meg, mert a gazdaságosság követelménye nem jogosítja fel a felperest a tervezési szerződés egyoldalú módosítására. Egyébként is azáltal, hogy a szennyvíz hígítását nem tervezte meg, nem bizonyított a zsírfogó szükségtelensége.
Az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésében a felperes előadta, hogy eredmény szolgáltatására vállalkozott, az általa szolgáltatott szennyvízelvezetési kiviteli terv megfelel a követelményeknek, azt az alperes átvette, a kiviteli engedélyt megkapta, ezért az ellenérték megfizetésére is köteles. Ismételten előadta, hogy bár a szerződés valóban tartalmazta a zsírfogó tervezését, a tervezés során derült ki ennek gazdaságtalansága. Ha pedig a kivitelezést követően volna megállapítható, hogy mégis szükséges a szennyezettség csökkentése érdekében valamilyen műtárgy beépítése, ezt a felperes szavatossági kötelezettsége alapján megtervezi.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Ha a tervdokumentáció a szerződésben foglaltak ellenére nem tartalmazta a zsírfogót, ez hibás teljesítésnek minősül. A 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet 23. §-ának (5) bekezdése szerint olyan esetben, ha a megrendelő a hibás szolgáltatást átveszi – eltérő megállapodás hiányában – a díj arányos részét tarthatja vissza, nem jogosult azonban a teljes vállalkozói díjat visszatartani. Ehhez képest az elsőfokú bíróság a teljes összegű vállalkozói díjkövetelést alaptalanul utasította el.
Miután az elsőfokú eljárás során a bíróság nem vizsgálta azt, hogy az adott esetben a hiba jellegéhez (jelentőségéhez, súlyához) mérten milyen összeg az, amely a teljes vállalkozói díjból arányosan visszatartható, a Legfelsőbb Bíróság ennek a kérdésnek a tisztázása érdekében – a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján – az ítéletet hatályon kívül helyezte és az újratárgyalást elrendelte.
Az újratárgyalás során szükség esetén szakértő bevonásával kell tisztázni, hogy a megrendelő a vállalkozói díjnak milyen részét jogosult visszatartani.
Alaptalan viszont a felperesnek az arra vonatkozó fellebbezése, hogy gazdasági szempontok figyelembevételével nem indokolt a szerződésben kikötött zsírfogó megtervezése, illetve, hogy esetleg későbbi intézkedésektől függően fogja azt megtervezni. A 10/1966. (X. 10.) ÉVM–KGM–NIM rendelettel közzétett tervezési szerződések alapfeltételeinek 10. §-a értelmében a szerződéseket tartalmuknak megfelelően kell teljesíteni, ezért helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában arra, hogy a gazdaságossághoz fűződő követelmény egymagában véve nem jogosítja fel a tervezőt arra, hogy egyoldalú elhatározással ne teljesítse a szerződésben meghatározott kötelezettségét, illetőleg annak teljesítését bizonytalan, a jövőben bekövetkezhető eseménytől tegye függővé. Az adott esetben a felperes is bizonytalanságban van abban a vonatkozásban, hogy később nem válik-e mégis szükségessé a zsírfogó építése, tehát az általa állított gazdaságosság is kétséges. Egyébként is a megrendelő jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy egy valójában praktikus, sőt a folyók és vizek tisztaságának védelméhez fűződő és így népgazdasági érdeket is szolgáló létesítményt megvalósít-e vagy sem. A tervező ettől – ha a szerződés ennek megfelelően jön létre – a megrendelőt nem zárhatja el, és amennyiben nem ennek megfelelően teljesít, szolgáltatása hibás és annak jogkövetkezményeit viselnie kell.
(Legf. Bír. Gf. V. 30 330/1975. sz.)
1
Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 12. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás