• Tartalom

MK BH 1975/578

MK BH 1975/5781

1975.12.01.
A jegykezelőt az árusítás céljából átvett villamosjegyekben keletkezett hiány megtérítéséért teljes anyagi felelősség terheli akkor is, ha a vállalat ellenőrzési rendszere következtében a jegyekkel való visszaélés lehetősége csekély. Ezt a körülményt a munkaügyi vitát eldöntő szerv az Mt. 61. §-a (1) bekezdésének alkalmazása körében mérlegelheti. A kárfelelősség mértéke nem a jegyek előállítási költsége, hanem az a vagyoni érték, amelynek megszerzését a jegyek jogosulatlan felhasználása lehetővé teszi [1967. évi II. törvény (Mt.) 58. §; 34/1967 (X. 8.) Kormány rendelet (Mt. V.) 96. §].
Az alperes villamosjegy-kezelőként áll a felperes közlekedési vállalat alkalmazásában. Az egyik szerelvényen teljesített szolgálatot és a jegykészletéből 3000 db-ot a kézitáskájában helyezett el. A táskáját a szerelvény második kocsijában egy szegre akasztotta, s onnan ismeretlen tettes ellopta.
A felperes igazgatója az alperest az 1967. évi II. törvény (Mt.) 58. §-ának (1) bekezdése és a 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet (Mt. V.) 96. §-ának (1) bekezdés alapján 3000 Ft kártérítés fizetésére kötelezte, mert mint értékkezelő teljes anyagi felelősséggel tartozik az elszámolási kötelezettséggel átvett jegyek hiányáért.
A munkaügyi döntőbizottság az alperes panasza folytán hozott határozatával a kártérítés összegét 1500 Ft-ra mérsékelte. Az volt az álláspontja, hogy a felperest is mulasztás terheli a kár bekövetkeztében.
A munkaügyi döntőbizottság határozatát csak a felperes támadta meg keresettel, és kérte annak megváltoztatásával a kártérítésre kötelező határozatának teljes egészében hatályában való fenntartását. Az alperes a döntőbizottság által megállapított kártérítési összeget megfizette.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokai szerint a felperesnek a villamosjegyek elvesztéséből kára nem származott, mert valójában csak a villamosjegyek előállítási költsége tekinthető kárnak, ami lényegesen kevesebb még annál az összegnél is, amelyet a döntőbizottság határozata alapján az alperes köteles volt kárként megtéríteni. Kára a felperesnek csak akkor keletkezett volna, ha az elveszett jegyeket jogosulatlanul felhasználták volna. A fennálló jegyárusítási és ellenőrzési rendszer azonban kizárja annak lehetőségét, hogy akár az alperes, akár az a személy, akinek a jegyek birtokába kerültek, azokat értékesíthesse, mert az utasokat ellenőrzik, hogy a kalauz által árusított jegyek sorozatszámának megfelelő sorszámú jeggyel rendelkeznek-e.
A munkaügyi bíróságnak fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. 58. §-ának (1) bekezdése szerint a dolgozó vétkességére tekintet nélkül teljes anyagi felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel. Az Mt. V. 96. §-ának (1) bekezdése értelmében az Mt. 58. §-ában meghatározott felelősség terheli az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében a pénztárost, a pénztárkezelőt vagy értékkezelőt.
A villamosjegy szigorú számadású nyomtatvány, értékcikk. Következésképpen az a dolgozó, aki jegyeket árusítás céljából átvett, köteles a jegykészletét megfelelően őrizni, s ha abban hiány keletkezett, a hiány megtérítéséért teljes anyagi felelősség terheli. E felelősségét nem érinti, ha adott esetben a jegyekkel való visszaélés lehetősége – a vállalat ellenőrzési rendszere folytán – csekély. Ezt a körülményt a munkaügyi vitát eldöntő szerv az Mt. 61. §-a (1) bekezdésének alkalmazása körében mérlegelheti. Az értékkezelő felelősségét, ha az Mt. 58. §-ának (1) bekezdésében, illetőleg az Mt. V. 96. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, a hiány ténye megalapozza, s kárfelelősségének mértéke nem az értékcikk előállítási költsége, hanem az a vagyoni érték, amelynek megszerzését az értékcikk bemutatása lehetővé teszi.
A munkaügyi bíróságnak az ítélete indokaiban kifejtett az az álláspontja tehát, hogy a felperes kára csak a villamosjegyek előállítási költsége, téves és törvénysértő, ennek folytán tévesek mindazok a további okfejtései is, amelyek az említett megállapításán alapulnak.
(Legf. Bír. M. törv. I. 10 543/1974. sz.)
1

Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 12. számában.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére