• Tartalom

PK BH 1975/69

PK BH 1975/691

1975.02.01.
A felügyeleti kötelességét megszegő szülő felelősséggel tartozik a kiskorú gyermeke által légfegyverrel okozott kárért [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 352. § (4) bek.].
A járásbíróság tényként állapította meg, hogy az 1957. évben született technikumi hallgató II. r. alperes az iskolatársaitól 2 db légpuskát és egy db légpisztolyt vásárolt, amelyek közül egy légpuskát az I. r. alperes magához vett és csak az ő felügyelete mellett használhatta a II. r. alperes, felügyelet nélkül a javításokat ezen a fegyveren is a II. r. alperes végezte. 1972. március 5-én a II. r. alperes több osztálytársával – köztük a felperes gyermekével, egy másik községbe ment, ahol csatlakoztak hozzájuk a falubeli osztálytársai is és kirándultak az erdőbe, valamint egy sziklás területre, ahol a magukkal hozott légfegyverekkel célzás nélkül kb. 30 m távolságról egymásra lövöldöztek. Délután 3 óra tájban a felperes gyermeke az egyik osztálytársa légpuskájával egy szikla tetejéről a szikla tövében tartózkodó II. r. alperes felé lőtt, aki azt viszonozta és a lövés eredményeként a felperes gyermekének bal szemébe egy lövedékszilánk vagy sziklaszilánk hatolt, amely olyan sérülést okozott, hogy gyakorlatilag a felperes gyermeke erre a szemére nem lát.
A járásbíróság megállapította, hogy a II. r. alperes szülei az I. és III. r. alperesek a kellő felügyeletet és gondosságot tanúsították, amikor gyermeküket a légfegyver egyéni használatától eltiltották. A kirándulás alkalmával a II. r. alperes kicsempészte otthonról az egyik légpuskát, amelyről ők nem is tudtak. Erre tekintettel velük szemben a felperes kártérítés iránti keresetét elutasította. A II. r. alperes viszont kellő belátási képességgel rendelkezett. Az esettel kapcsolatban a büntetőbíróság meg is állapította részéről a foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés bűntettének elkövetését, ezért vele szemben a kártérítésért való felelősséget megállapította, mert tudnia kellett, hogy a légfegyverrel személyre lőni tilos. Minthogy azonban először a felperes gyermeke lőtt reá, ezért a járásbíróság kármegosztást alkalmazott a II. r. alperesre terhesebb 70-30%-os arányban.
A felperes fellebbezésében az alpereseket egyetemlegesen kérte marasztalni, figyelemmel arra, hogy az alperesi szülők kötelességüket felróható módon megszegték, amikor eltűrték, hogy a gyermekük légfegyverhez jusson. Tagadta azt, hogy gyermeke rálőtt volna a II. r. alperesre, ezért a kármegosztás mellőzését kérte.
A megyei bíróság a peranyag alapján bizonyítva látta azt, hogy a belátási képességgel rendelkező kiskorú II. r. alperes szülei (az I. és III. r. alperesek) a kiskorú felügyeletével kapcsolatban kötelességüket felróhatóan megszegték. A perbeli baleset idején érvényben volt a 2/1968. (V. 15.) BM rendelet, amely légpuska vásárlásához engedély beszerzését írja elő. Az I. és III. r. alperesek nem vitásan ilyen engedély beszerzéséről nem gondoskodtak. De mulasztás terheli őket amiatt is, hogy gyermeküknek nagyobb összegű zsebpénzt biztosítottak, ugyanakkor azonban nem ellenőrizték, hogy ezt a pénzt mire fordítja. A kiskorú ugyanis 4 fegyvert vásárolt (egyet értékesített) anélkül, hogy a szülőknek erről tudomásuk lett volna, vagy ha tudtak róla, ellene semmit sem tettek. Ez annál is inkább a terhükre jön figyelembe, mert a perbeli esetet megelőzően a II. r. alperes egy parkőrt a légfegyverrel meglőtt, és a nevezett emiatt panaszt is tett az I. r. alperesnél. De az adatok szerint a II. r. alperes a szülei távollétében akadálytalanul használhatta a légfegyvereket és osztálytársával többször lakásuk erkélyéről is lövöldöztek egyszerre két fegyverrel is. A szülők elnézték azt is, hogy gyermekük golyókészítő készülékkel is rendelkezzék, amelyet a gyermek ténylegesen használt is lövedékek készítésére. A megyei bíróság nem fogadta el az alpereseknek azt a védekezését sem, hogy ők csak egy fegyverről tudtak, mert az I. r. alperes szerint a fegyvert a gépkocsi csomagtartójában őrizte, a II. r. alperes szerint az irodában, a III. r. alperes vallomása szerint pedig a másik légfegyver volt az iskolai szekrényében. Az I. és III. r. alpereseknek a parkőr panasza után fokozottan kellett volna gyermeküknek a légfegyverekkel való tevékenységét ellenőrizniük, illetőleg megtiltaniuk. Mindezek alapján a felperes fellebbezése ebben a vonatkozásban alapos, miért is a megyei bíróság az I. és III. r. alpereseknek a szemsérülésért a II. r. alperessel egyetemleges felelősségét a Ptk. 352. §-ának (4) bekezdése alapján megállapította.
Az érdektelen tanúk vallomása alapján a megyei bíróság is bizonyítva látta, hogy először a felperes gyermeke lőtt a II. r. alperes felé, ezért a megyei bíróság a járásbíróság által alkalmazott kármegosztást helyesnek találta.
(Balassagyarmati Megyei Bíróság Pf. 20 341/1973. sz.)
1

Megjelent a Bírósági Határozatok 1975. évi 2. számában.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére