PK BH 1976/103
PK BH 1976/103
1976.03.01.
Az építtetőt kártérítési kötelezettség terheli, ha indokolatlanul telkének olyan részén, s úgy épít, hogy ezzel a szomszéd jogai gyakorlását (így a kilátást) veszélyezteti vagy csökkenti; e felelősség alól nem mentesíti az, hogy az építési hatóság engedélye alapján építkezett (Ptk. 100., 339. §).
A felperesek ingatlanának déli végével az alperes 60-70 m hosszú, mintegy 30 m széles és kb. 560 ⬜-öl területű ingatlana határos. Ingatlanuk déli végén az alpereseknek egy kb. ugyanilyen nagyságú másik ingatlanuk van. Az út a felperesek, illetőleg az alperesek telkeinek nyugati oldalán húzódik. Az úttal a telkek hosszabb oldala párhuzamos. Az alpereseknek a felperesekkel szomszédos ingatlana szőlő, a másik szántó. A felperesek ingatlanának délnyugati végén, a telekhatártól kb. 10 m távolságra a felperesek két szobát és mellékhelyiségeket magában foglaló lakóháza áll. A szobák ablakai délre néznek és azokból a Balatonra és a környékre szép kilátás nyílt.
Az alperesek 1973. júliusában az építésügyi hatóságtól engedélyt kaptak a felperesekkel szomszédos telkükön egy pinceprésház építésére. Amikor ennek helyét úgy tűzték ki, hogy az épület északi fala a telekhatártól 5,4 m-re, maga az épület pedig a felperesek lakóháza elé került, a felperesek tiltakoztak az épület ilyen elhelyezése miatt, majd ennek eredménytelensége után pert indítottak az alperesek ellen. Keresetükben az alpereseknek az említett helyen való építkezéstől eltiltását kérték.
Az alpereseknek az volt az álláspontjuk, hogy az építési engedély birtokában joguk van a felperesek által kifogásolt helyen építkezni. Meg is kezdték az építkezést és a per folyamán azt be is fejezték. Kérték a kereset elutasítását.
Az épület – amelynek szélessége kb. 7,60 m, magassága pedig a felperesek házának magasságát lényegesen meghaladja – a kitűzésnek megfelelően hátsó falával a felperesek háza elé került. Ezen a falon csak a zsaluval elzárt, nem nyitható kis ablak van, és így a felperesek telke felől maga a ház sem nyújt esztétikus látványt. Lényegesebb és sérelmesebb ennél azonban, hogy a szóban levő épület a felperesek kilátását jelentős részben elvette.
Az építkezés befejezése után a felperesek a keresetüket úgy módosították, hogyha a bíróság nem kötelezné az alpereseket az épület lebontására, kötelezze őket 30 000 Ft kártérítés megfizetésére a kilátásuk elvonása miatt.
Az első fokú bíróság ítéletével az alpereseket kötelezte a felperesek részére 16 200 Ft kár megtérítésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az ítélet indoklásában az első fokú bíróság megállapította, hogy az alperesek által emelt épület a felperesek épületétől a kilátást elvonja. Az alperesek a felperesek lakóházától délre elterülő mintegy 1000 ⬜-öl nagyságú területükön máshol is építkezhettek volna, éspedig oly módon, hogy a felperesek kilátását ne zavarják. Az alperesek azonban kizárólag a maguk érdekére voltak tekintettel, egyáltalában nem törődtek azzal, hogy az építkezésük másokra nézve sérelmet jelenthet. Ebből pedig az következik, hogy a felpereseknek a kilátás elvonásával jogellenesen kárt okoztak, melyet kötelesek megtéríteni [Ptk. 339. § (1) bek.].
A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperesek építkezése megfelel az Országos Építési Szabályzat előírásainak, bár kétségtelen, hogy a felperesek nyugati szobájának ablakától a kilátást teljesen elvonja. Az alperesek építkezése nem tekinthető jogellenesnek, és így nincs alap arra, hogy a felperesek részére kártérítés fizetésére legyenek kötelezhetők.
Megállapította azonban a megyei bíróság azt is, hogy ha az alperesek az épületüket nem az ingatlanuk északi, hanem a déli részén építik meg, a felperesek kilátását csak kisebb mértékben vonták volna el.
A jogerős másodfokú bírósági ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Téves a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy az alperesek építkezése nem tekinthető jogellenesnek, és ezért a felperesek kártérítési követelése megalapozatlan.
A Ptk. 100. §-a értelmében a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Az alperesek az általuk végzett építkezéssel az idézett jogszabályi rendelkezést sértették meg és ezért az ezzel okozott kárt a felpereseknek a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján kötelesek megtéríteni. Az a tény, hogy építkezési engedély alapján építkeztek, az ítélkezési gyakorlat szerint nem mentesíti őket a kár megtérítése alól (PJD II. 140., 141. sz.).
Az alperesek magatartása annál inkább kifogásolható és felróható, mert a felperesek még az építkezés megkezdése előtt tiltakoztak annak tervezett helye ellen, sőt az építkezés megakadályozása érdekében is pert indítottak. Az alperesek azonban csak a saját érdeküket nézve és szomszédaik érdekét teljesen figyelmen kívül hagyva az építési engedély birtokában az építkezést a per folyamatban léte alatt megkezdték és be is fejezték.
Nem helytálló a másodfokú bíróság ítéletének az az indoka sem, amely szerint a kereset azért is alaptalan, mert az adott helyen csak úgy lehet építkezni, hogy a mögöttes szomszédnak a kilátása egyik vagy másik irányban szükségszerűen elvész. Maga az ítélet állapítja meg ugyanis, hogy ha az alperesek ingatlanuk déli végén építkeznek, a felperesek kilátását csak kisebb mértékben vonták volna el. Az ezen a helyen való építkezésre és ezzel a felperesek ingatlana károsításának csökkentésére tehát az alpereseknek kétségtelenül lehetőségük volt. Nem is szólva arról, hogy a kilátás korlátozásán túl a felpereseknek még azzal is hátrányt okoztak, hogy az épületüket a sivár látványt nyújtó hátsó falával a felperesek házától nem nagy távolságra, közvetlenül a ház, illetőleg annak ablakai elé építették. Ezt pedig ugyancsak el lehetett volna kerülni akár az előbbiekben vázolt módon, akár pedig azáltal, hogy a telkük keleti oldalán építkeznek.
A kártérítés összegét a szakértő kellően indokolt véleménye alapján az első fokú bíróság reális összegben állapította meg, és helytállóak az erre vonatkozó indokai is. (Legf. Bír. P. törv. I. 20 294/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás