PK BH 1976/106
PK BH 1976/106
1976.03.01.
A lakás kiürítésére kötelezett jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésénél is jelentősége lehet a kötelezett családi és egészségi körülményeinek [1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 119. § (1) bek.].
A perbeli öröklakás a végrehajtást kérő tulajdona. Az öröklakást a végrehajtást kérő mint tulajdonos, a kötelezettek mint jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználók használják.
A másodfokú bíróság arra kötelezte a kötelezetteket, hogy a perbeli lakást 15 napon belül ürítsék ki. Az ítélet indoklása szerint az adósok az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 119. §-ának (1) bekezdésében meghatározott elhelyezésre tarthatnak igényt a végrehajtási eljárásban.
A végrehajtást kérő egy egyszobás félkomfortos lakásba kérte kihelyezni az adósokat. Csatolta a lakásügyi hatóság előzetes kiutaló határozatát.
A kötelezettek arra hivatkoztak, hogy a négytagú családjuk számára az elhelyezés nem megfelelő. Hangsúlyozták, hogy a II. r. adós tüdőbeteg, ezért számukra az egyszobás egészségtelen lakás elfoglalása rendkívül hátrányos.
Az első fokú bíróság az elhelyezés megfelelőségét megállapította.
A végzés ellen a kötelezettek fellebbeztek, a másodfokú bíróság azonban az első fokú bíróság végzését helyben hagyta. Az első, illetőleg a másodfokú bíróság álláspontja szerint a kötelezettek családi körülményeit, illetőleg a II. r. adós betegségét az elhelyezés megfelelőségénél nem lehet vizsgálni.
A jogerős végzés ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos.
Arra helyesen mutatott rá az első, illetőleg a másodfokú bíróság, hogy az adósok az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 119. §-ában foglaltakra tekintettel komfort nélküli másik lakást is kötelesek elfoglalni a végrehajtási eljárásban.
Téves azonban az az álláspont, hogy a kötelezettek családi, de különösen egészségügyi körülményei az elhelyezés megfelelőségének elbírálásánál teljesen figyelmen kívül maradnak. Figyelemmel kell lenni ugyanis arra, hogy a kötelezettek két nagykorú gyermekükkel laknak a végrehajtást kérő tulajdonában levő lakásban.
A II. r. kötelezett orvosi igazolás szerint pedig tüdőbeteg. Ennek jelentősége lehet abból a szempontból, hogy nem helyezhető el olyan lakásba, amely egészségének súlyos károsodását, sőt a zsúfoltság miatt a családtagjainak a fertőzését is előidézheti. Azt azonban a rendelkezésre álló eljárási adatok alapján nem lehet eldönteni, hogy a cserelakás az egészségromlás reális lehetőségét jelenti-e a II. r. adós számára. Ezért bírósági orvosszakértő meghallgatása szükséges annak tisztázására, hogy a kiutalt lakás – figyelembe véve a jelenlegi lakás használatának módját is, valamint azt is, hogy a II. r. adós orvosi megfigyelés alatt áll – jelent-e konkrét veszélyt a II. r. adósra és családtagjaira. Csak ennek felderítése után lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy a végrehajtást kérő által biztosított elhelyezés megfelelőnek tekinthető-e.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az eljáró bíróságok végzéseit a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a kerületi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. II. 20. 393/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás