PK BH 1976/111
PK BH 1976/111
1976.03.01.
I. Kényszerfelszámolás esetén, ha a felszámolóbizottság a bejelentett követelést elismeri, annak sorolása tárgyában emelt kifogás elbírálása nem a bíróság, hanem a kényszerfelszámolás során eljáró államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik [4/1972. (I. 29.) PM sz. r. 15. §, Vht. 211/E., 211/F. §].
II. Ha a kereset érdemei elbírálása nem a bíróság, hanem más hatóság hatáskörébe tartozik, a kereseti illeték lerovása nélkül érkezett beadványt az illeték lerovására való felhívás mellőzésével a hatáskörrel rendelkező halósághoz kell áttenni (Pp. 129., 130. §).
A villanyszerelő kisiparos foglalkozású felperes alvállalkozói szerződést kötött az I. r. alperessel és azt vállalta, hogy az építkezés villanyszerelési munkáit elvégzi és a szükséges anyagot is biztosítja. A szerződés értelmében a felperesnek járó ellenértéket az I. r. alperes inkasszálja a megrendelőtől.
A felperes az I. r. alperesnek 63 350 Ft végösszegű számlát nyújtott be, és ezt az I. r. alperes 1973. július l.-én kollaudálta.
A II. r. alperes mint az I. r. alperes felett állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a 4/1972. (I. 29.) PM sz. rendelet (a továbbiakban: R.) 15. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján elrendelte az I. r. alperes kényszerfelszámolását.
A felszámolóbizottság az I. r. alperes saját követeléseként vette fel a felperes számlájában meghatározott összegű alvállalkozói díjat és azt a vállalkozói díjjal együtt behajtotta a megrendelőtől. Az alvállalkozói díjat azonban a felperesnek nem fizette ki, minthogy a felperes követelését megelőzték az I. r. alperes olyan tartozásai, amelyeket a jogszabály szerint a felperes követelését megelőzően kellett sorolni.
A felperes követelésének kiegyenlítése végett eredménytelenül fordult a felszámolóbizottsághoz és más szervekhez.
A Pénzintézeti Központ jóváhagyta a felszámolóbizottság által készített felszámoló mérleget, a járási hivatal elnöke pedig határozatával úgy intézkedett, hogy a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága törölje az I. r. alperest a nyilvántartásból. A felperes idejében bejelentette az I. r. alperessel szemben fennálló 63 350 Ft követelését, amelyet a felszámolóbizottság a zárómérlegbe beállított, minthogy azonban az I. r. alperes köztartozását is csak részben lehetett rendezni, a felperes követelésének kiegyenlítésére nincs lehetőség.
A felperes ezek után keresettel fordult a bírósághoz. A keresetlevél a) pontja alatt kérte annak megállapítását, hogy az általa követelt összeg nem a szövetkezetet illeti, ezért jogtalanul történt annak a szövetkezet felszámolási egyszámlájára való felvétele és a szövetkezet (az I. r. alperes) közterheinek rendezésére való fordítása. A keresetlevél b) pontja alatt annak megállapítását kérte, hogy a kereseti követelés mint munka ellenértéke a Vht. 211/F. §-ának b) illetőleg c) pontjába tartozó követelés. Végül a keresetlevél c) pontjában azt sérelmezte, hogy a II. r. alperes a fellebbezés ellenére a felszámolási mérleget az általa követelt összeg helytelen sorolása ellenére hagyta jóvá. Ezért a felperes az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadására vonatkozó szabályok szerint e határozat hatályon kívül helyezését kérte.
A felperes a keresetlevélre nem rótt le illetéket (úgyszintén a későbbiek során a fellebbezésére sem).
Az első fokú bíróság végzésével a felperes keresetlevelét az a) és b) pont alatti kereseti kérelem tekintetében a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontjában, a c) pont alatti kereseti kérelemre vonatkozóan pedig a b) pontjában foglalt rendelkezés alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította.
A végzés ellen a felperes fellebbezett a végzés megváltoztatása és az első fokú bíróságnak a per tárgyalására való utasítása végett.
A másodfokú bíróság az első fokú bíróság végzését indokai alapján helyben hagyta és kötelezte a felperest, hogy az államnak térítsen meg 4760 Ft le nem rótt első és másodfokú eljárási illetéket.
A mindkét fokú bíróság végzése ellen a keresetlevél c) pontjában említett kereseti követelésre, valamint a másodfokú eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezés kivételével törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos.
A Pp. 129. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más hatóság hatáskörébe tartozik, és ez a hatóság az iratokból megállapítható, az elnök elrendeli a keresetlevélnek ehhez a hatósághoz való áttételét.
Az idézett törvényi rendelkezés helyes értelméből következik, hogy ha a bíróság a keresetlevélből (mellékleteiből) megállapítja, hogy a kereset érdemi elbírálását valamely körülmény (pl. a hatáskör hiánya) eleve kizárja, akkor mellőzi a tárgyalás eredményességének biztosítására előírt előkészítő intézkedések megtételét és a tárgyalás előkészítését. Az ilyen esetben a bíróság a kereseti illeték lerovása nélkül érkezett beadványnak csak az áttétele kérdésében határoz és a keresetlevelet egyszerűen továbbítja a hatáskörrel rendelkező hatósághoz. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor kereseti illeték lerovására sem kell felhívni a felet, és utólag leletet sem kell felvenni.
Ennek indoka az, hogy a bíróság az ügy áttétele esetén egyáltalán nem bocsátkozik az ügy érdemi elbírálásába.
A jelen esetben a felszámolóbizottság a felperes követelését és összegét elismerte, ezért keresetindításnak nem volt helye [ R. 15. § (2) bek., Vht. 211/E. § (3) bek.]. A felperes a felszámolóbizottság által elismert követelés sorolásával kapcsolatban emelt kifogást. Ilyen tárgykörben a fél a Vht. 211/F. §-ának (4) bekezdése értelmében az államigazgatási hatósághoz fellebbezéssel fordulhat. A felperes beadványa – annak tartalmából ítélve – a követelések sorolása elleni fellebbezés volt.
Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor a felperest a kereseti illeték lerovására kötelezte.
Bár a törvényességi óvás a fellebbezési eljárási illeték megtérítése tekintetében a másodfokú jogerős végzést nem érinti, a teljesség kedvéért szükséges megjegyezni, hogy a fellebbezési eljárási illetéket a felperes viszont már köteles volt leróni a többször módosított és kiegészített 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 120. §-ának (3) bekezdésében foglaltak értelmében. A fellebbezés ugyanis a bíróságnak az ügy áttétele felől döntő határozatát támadja, s mint ilyen beadvány már illetékköteles. (Legf. Bír. P. törv. 1. 20 076/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás