• Tartalom

BK BH 1976/13

BK BH 1976/13

1976.01.01.
Az elzárás büntetését töltő terhelt távollétében a fellebbezési tárgyalás megtartása eljárási törvényt sért (Be. 44. §, 254. §).
A járásbíróság a terheltet tartási kötelezettség munkakerülő, iszákos életmód miatt történő elmulasztásának bűntette miatt 10 hónapi – szigorított börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte s megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.
A másodfokú bíróság 1975. április 29. napján hozott ítéletével a járásbíróság ítéletét megváltoztatta annyiban, hogy a terhelt cselekménye minősítésénél mellőzte a munkakerülő életmód miatti elkövetés megállapítását és a terheltet tartási kötelezettség iszákos életmód miatti elmulasztásának bűntette miatt 7 hónapi szabadságvesztésre ítélte, egyben kényszerelvonó-kezelés tűrésére is kötelezte.
A megyei bíróság a másodfokú tárgyalásról a terheltet szabályszerűen értesítette, a terhelt a tárgyaláson nem jelent meg, s így a tárgyalást távollétében tartotta meg és hozott határozatot.
A másodfokú bíróság ítélete ellen a terhelt javára emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta.
A terhelt 1975. május 8. napján a másodfokú bírósághoz benyújtott beadványában előadta, hogy a fellebbezési tárgyalás időpontjában elzárás büntetését töltötte Budapesten. Beadványában utalt arra, hogy a budapesti ideiglenes munkásszállási tartózkodási helyéről a budapesti VII. Kerületi Rendőrkapitányság április 28. napjáról 29-re virradó éjjel elvitte, és a korábban kiszabott elzárás büntetését foganatba vette. Május 8. napján szabadult. Az említett állítását a kerületi rendőrkapitányságnak az elzárás kitöltésére vonatkozó értesítésével valószínűsítette.
A Be. 44. §-ának (3), illetve (5) bekezdése értelmében a terhelt az eljárás minden szakában indítványokat és észrevételekét tehet. A bírósági eljárásban – ha a törvény másként nem rendelkezik – az eljárási cselekményeknél akkor is jelen lehet, ha jelenléte nem kötelező.
Ez az elv megfelelő korlátozásokkal a fellebbezési eljárásban is érvényesül.
Ezért rendelkezik a Be. 254. §-ának (1) bekezdése akként, hogy ha a terheltet nem kell megidézni (Be. 253. §-a), a tárgyalásról értesíteni kell. Ha a terhelt fogva van a saját vagy a védő kérelmére a tárgyalásra elő kell állítani.
A megyei bíróság a terheltet a fellebbezési tárgyalásról – a törvényes rendelkezéseknek megfelelően – értesítette. A terhelt azonban mint a beadványából kitűnik, a fellebbezési tárgyaláson meg kívánt jelenni, erre azonban fogva tartása miatt nem volt lehetősége.
A fellebbezési tárgyalás megtartása és az ítélet meghozatala tehát az adott körülmények között objektíve azt eredményezte, hogy a terhelt a törvényes jogait nem gyakorolhatta.
A Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy a járásbíróság határozatából kitűnően a bíróság nem fogadta el a terheltnek azt az állítását, hogy a munkáltató a tartásdíjat a béréből levonja. A panaszbeadványhoz csatolt, a F.-i K. Hivatal által kiadott igazolás szerint a terhelt állítása megfelel a valóságnak.
A fentebb ismertetett körülményekből arra kell következtetni, hogy a terheltnek a fellebbezési tárgyalásról való távolmaradása az ítéletre lényeges befolyással volt.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást alaposnak találta, a megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezte és az ügyet új eljárás lefolytatása végett a másodfokú bírósághoz visszaküldte [Be. 290. §-ának (1) és (3) bekezdése]. (Legf. Bír. B. törv. II. 599/1975. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére